Fülszöveg

A válogató már válogatást kapott kézhez. A teljesség igényével. El is olvasta többször a kéziratokat, melyeket teljességen túliaknak volt kénytelen minősíteni, minthogy az ő szeme előtt a kiadó egy karcsúbb könyv vízióját lebegtette.

Mit tehetett a válogató? Megpróbálta kitalálni, milyenné "akarnak" karcsúsodni az előtte tornyosuló írások.

Elolvasva Aich Péter Vezényi Pál A rózsa című elbeszélésére írt "független variációját", gondolta, meggyászolja a halott Posztmodern-t. (Ardamica Zorán).

És így tovább. Duba Gyula emelkedett "hangulata" után Grendel Lajos hőse zuhanyozzon együtt az Ördöggel...

Kibomlott a szlovákiai magyar elbeszélő kedv, "olvasói" tagjaim bizseregtek "Ne nézz a szemükbe, mondta a kolléga a Bajkalskán, egy podnyikban ülve." (Norbert György)

"Kissé poros a lelkem, de amúgy teljesen hibátlannak tűnik", búcsúzunk Végh Péterrel.

Ennyi. Kanyaroghattunk volna más utakon, de az idén erre jártunk. Csaplár Vilmos