Tétel adatlapja
CÍMLAP
[szerk.]Kántor Zoltán
A státustörvény Dokumentumok, tanulmányok, publicisztika

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról

I. TERVEZETEK, ÁLLÁSPONTOK, ÉRTELMEZÉSEK
A szomszédos államokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről szóló törvény koncepciója (2000. június)
Tervezet a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének alkotmányos létrehozására (2000. augusztus)
Szabó Tibor: Az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti jogviszony kiépítésének első lépése (2000. november 22.)
Törvényjavaslat a szomszédos államokban élő magyarokról (2001. március)
A határon túli magyarokról szóló törvényjavaslat parlamenti vitája (2001. április 19.)
Tabajdi Csaba: Tájékoztató a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény tervezetéről (2001. június)
Tabajdi Csaba: A kedvezménytörvény értékelése (2001. június)
A Velencei Bizottság jelentése a nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról (2001. október 22.)
A Magyar Köztársaság Kormányának és Románia Kormányának egyetértési nyilatkozata (2001. december 22.)

II. A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET DOKUMENTUMAI
1. A Magyar-Magyar Csúcstalálkozó Közös Nyilatkozata (1996. július 5.)
2. A pápai magyar-magyar konzultáció közleménye (1996. szeptember 4.)
3. "Magyarország és a határon túli magyarság - 1999" konferencia nyilatkozata (1999. február 20.)
4. A Magyar Állandó Értekezlet második ülésének Zárónyilatkozata (1999. november 12.)
5. A Magyar Állandó Értekezlet harmadik ülésének Zárónyilatkozata (2000. december 14.)
6. A Magyar Állandó Értekezlet negyedik Ülésének Zárónyilatkozata (2001. október 26.)
7. A Magyar Állandó Értekezlet a Romániában, a Szlovák Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Ukrán Köztársaságban, a Horvát Köztársaságban és a Szlovén Köztársaságban parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező tagszervezetei képviselőinek nyilatkozata (2002. január 9.)
8. A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatályba lépése alkalmából (2002. január 9.)

III. TANULMÁNYOK
Lőrincz Csaba: Nemzeti érdekek érvényesítése Magyarország csatlakozása során az euro-atlanti államok közösségéhez
Korhecz Tamás: Otthon legyen magyar
Öllős László: Hova tartozhatunk?
Varga Attila: A jogállástól a kedvezményekig
Borbély Imre: Külhoni állampolgárság vagy státustörvény
Kovács Péter: A státustörvény mint köztes megoldás?
Tóth Judit: Státusmagyarság
Bakk Miklós: Egy törvény és jövőképei
Gabriel Andreescu: A határon túli magyarokról szóló törvény
Borbély Zsolt Attila: A státustörvény mint a magyar (re)integráció eszköze
Molnár Gusztáv: A státustörvény és az erdélyi kontextus
Varga Attila: Státustörvény vagy vándorbot
Bíró Béla: Diszkrimináció és diszkrimináció
Kántor Zoltán: A magyar nemzetpolitika és a státustörvény
Pap András László: Státus és identitás
Renate Weber: Törvény a határon túli magyarokról
Gál Gábor - Jarábik Balázs - Adriana Lamacková: A magyar és a szlovák státustörvény összehasonlító jogi elemzése: Státushatár
Csapó József: Észrevételek a státustörvényről
Salat Levente: Erdély státusa
Szilágyi N. Sándor: Módosító javaslat a státustörvényhez
Renate Weber: A kisebbségek védelme az európai normák szempontjából
Kántor Zoltán: A státustörvény és a Velencei Bizottság: reflexiók a kisebbségvédelemre
Végel László: Bizalomerősítő válságtörvény
Nagy Boldizsár: A szándék-buborék
Magyari Nándor László: Státusmagyarkodók: (Egy) erdélyi szempont a státustörvényről
Kis János: Státustörvény. Magyarország válaszúton

IV. PUBLICISZTIKA
Ara-Kovács Attila: Státusigények és lehetőségek
Németh Zsolt: Mi nem szégyelljük a határon túli magyarságot
Szarka László: Szerződéses nemzet
Neumann Ottó: Ki a magyar, és mennyit ér, ha az?
Hódi Sándor: Állampolgárság vagy státustörvény?
Törzsök Erika: Státus
Aczél Endre: Örvény
Neumann Ottó: Magyarságot igazoló hivatal
Magyar Bálint: Európai és nemzeti integráció
Kincses Előd: A külhoni állampolgárságról
Szimeonov Todor: A státus és a magyarok
Duray Miklós: Státustörvény, kettős állampolgárság vagy külhoni állampolgárság
Csurka István: Magyar szemmel
Máthé Éva: Ki a magyar?
Dobrovits Mihály: Létszámellenőrzés a magyarelosztóban: Státustörvény és nemzeteszme
Németh Zsolt: Bontsuk le a nemzetet megosztó korlátokat
Bíró Béla: Itt-hon vagy ott-hon?
Bauer Tamás: A hazátlanság tartósítása
Farkas János László: A politikai nemzet és az állam
Surján László: Hazátlanság helyett két hazát
Ungváry Rudolf: A hibás érvelés tartósítása
Bauer Tamás: Puha irredentizmus vagy kisebbségi jogok?
Ungváry Rudolf: A státustörvény homálya
Bauer Tamás: Magyar állam - magyar kisebbségek
Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig
Harrach Gábor: A román buletin és a magyar igazolvány
Csapody Miklós: A minimális csomag
Duray Miklós: Sosemvolt törvényünk lesz!
Surányi Zoltán: Ki a magyar most?
Tóth Mihály: Magyarságvizsga
Popély Gyula: Státustörvényre várva
Bodó Barna: Státustól státusig
Fey László: Politikai nemzet és kultúrnemzet
Eörsi Mátyás: Egy érzés béklyójában
Tibori Szabó Zoltán: Státusmentés
Balló Áron: A román külpolitika várható kudarca
Tamás Gáspár Miklós: A magyar külpolitika csődje
Bakk Miklós: Két nemzetkoncepció európai versenye zajlik
Asztalos Lajos: Az összetartozás elvtelen és erkölcstelen?
Tőkéczki László: Mitől vitatott a státustörvény?
Szilágyi Mihály: A liberális modell és a román nacionalizmus
Löffler Tibor: A liberális doktrínák perben állnak a valósággal
Bucur Ildikó: Néhány gondolat a státustörvényről
Tamás Pál: Státuscsont
Harrach Gábor: Státustörvény: hogy megérje magyarnak lenni
Bucur Ildikó: Nekem mindenképpen megéri
Sólyom László a Velence Bizottság jelentéséről: Kiállta a próbát a státustörvény
Mircea Geoană: Túl a státustörvényen
Duray Miklós: Egy törvény vesszőfutása
Márványi Péter: A remény rabjai
Dobrovits Mihály: Magyarfelvétel igényeseknek
Tamás Gáspár Miklós: A "státustörvény" bukása
Csepeli György: Képzelt magyarság
Matúš Petrík: Semmit sem sért a státustörvény

V. A TÖRVÉNY LÉTREJÖTTÉNEK KRONOLÓGIÁJA
1999
2000
2001
2002
Rövidítések

VI. IRODALOM

A KÖTETBEN MEGJELENT ÍRÁSOK SZERZŐI



Előszó

A státustörvény - hivatalos nevén a 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról - és a körülötte kibontakozott vita az egyik meghatározó politikai kérdéssé vált Magyarországon, valamint a szomszédos országokban az 1999-2002-es időszakban. A státustörvény egyfajta válasz a magyar külpolitika állandóan aktuális kérdésére: Magyarország és a határon túli magyarok viszonyára. Az 1999-ben elkezdődött folyamat eredményeként, 2001. június 19-én a Magyar Országgyűlés megszavazta a törvényt, amely 2002. január 1-jén lépett hatályba. Megszületését egy körülbelül két éves vita előzte meg. A törvény elfogadását követően Magyarország és néhány szomszédja - Románia és Szlovákia - között diplomáciai feszültség alakult ki, amelynek hullámai a mai napig nem szűntek meg. Romániával 2001. decemberében sikerült megállapodni, Szlovákiával viszont a 2002-es áprilisi választásokig ez nem történt meg.

A kötet összeállításában arra törekedtünk, hogy egybegyűjtsük a státustörvényre vonatkozó legfontosabb dokumentumokat, tanulmányokat, publicisztikát. A szöveggyűjteményt kronológia és bibliográfia egészíti ki.

...

A kötet célja nem a mérlegkészítés. A státustörvény hatása minden valószínűség szerint csupán évek múlva értékelhető. Jelen kötet célja az, hogy bemutassa a státustörvényhez kapcsolódó legfontosabb dokumentumokat és a státustörvény körüli nyilvános vitát. Mivel a státustörvény a politika és a nyilvánosság érdeklődésének központjába került, a legtöbb státustörvénnyel foglalkozó írás óhatatlanul tükrözi a szerzők világnézetét, politikai preferenciáját, a határon túli magyarsághoz fűződő viszonyát. Habár az elsődleges szelekciós szempontok között nem szerepelt, kifejezett szándékom volt, hogy a kötetben a különböző tudományos megközelítések mellett a politikaiak is megjelenjenek, és ezek között valamilyen egyensúlyt találjak. Ez a törekvés nem volt teljesen megvalósítható. Így a dokumentum résznél - természetszerűleg - a hivatalos kormányálláspont szerepel nagyobb hangsúllyal, és ugyancsak - természetszerűleg - a publicisztikánál a státustörvényt kifogásoló vélemények kaptak helyet nagyobb számban.


×