Előszó

A közösségi szolgáltatások átalakítása, hatékonnyá tétele ma az egyik legfontosabb társadalompolitikai cél. A konvergenciaprogram, az átfogó reformok végrehajtása, az országba érkező EU-támogatások elosztása számos olyan folyamatot indított el, amelyeknek társadalomstatisztikai megfigyelése, folyamatos monitorozása a sikeres végrehajtás elengedhetetlen feltétele.

Magyarországon az államháztartási reform kérdései a rendszerváltozás óta folyamatosan jelen vannak. A végrehajtást nehezíti, hogy változásokra az államháztartás valamennyi fontos területén szükség van: az állami adminisztrációban, az önkormányzati rendszerben, az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben, a szociális ellátás és a foglalkoztatás terén éppúgy, mint az oktatásban.

Érdemi változás 1990 óta csak a nyugdíjrendszerben történt a hárompillérű rendszer bevezetésével, de azóta újabb reformintézkedések szükségessége érlelődött meg. A többi területen kisebb átalakítások, egyes részterületeket érintő korszerűsítések történtek, de az átfogó modernizáció csak 2007-ben kezdődött el.

Egy ilyen méretű és fontosságú feladat nem valósítható meg objektív, az igényeket kielégítő és a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó információs rendszer nélkül, amely folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt és a döntéshozókat a reform hatásairól, segítve az időben végrehajtott korrekciós lépések megvalósítását.

Nem vállalkozhatunk arra, hogy e folyamatot teljes mélységében, átfogóan elemezzük, de kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk az érdeklődök számára a kiinduló állapotot, elsősorban a 2000-es évekre kialakult helyzetet, társadalmi igényeket, ellátórendszereket, más néven a társadalmi szolgáltatások jellemzőit.

2007-ben a már hosszabb múltra visszatekintő, kétévente megjelenő "Társadalmi helyzetkép" című átfogó elemzés mellett/helyett újdonságként jelennek meg a "Társadalmi jellemzők" és a "Társadalmi ellátórendszerek" című kiadványok, melyek különböző aspektusból, de egymást kiegészítve mutatják be a társadalmat, egyrészt mint az azt alkotó egyének főbb jellemzőit, illetve mint közösséget és annak intézményeit. Az elemzések az évről évre ismétlődő témakörökön kívül az aktualitásokról is várhatóan részletesebb információkat közölnek.

A kötet érinti azokat a területeket, amelyek a lakosság jólétét, biztonságát, az egyes kockázatok (öregség, betegség, rokkantság, családfenntartás/gyermeknevelés, hozzátartozó elvesztése, munkanélküliség, lakhatási gondok, illetve egyéb társadalmi kirekesztésből származó hátrányok) enyhítését hivatottak biztosítani. Külön fejezetben foglalkozunk az oktatás, a kultúra, az igazságszolgáltatás, valamint a nonprofit szféra tevékenységének, társadalmi szerepének elemzésével, a lakáshelyzet, - körülmények és az infrastrukturális jellemzők vizsgálatával. Ugyanakkor nem térünk ki a lakosság demográfiai jellemzőire, életkörülményeire, jövedelmi helyzetére, fogyasztására és munkavállalására, munkakörülményeire, mivel e témakörök részletes kifejtése a Társadalmi jellemzők, 2006 c. kötetben megtörtént.

Kiadványunk elején kiemeljük azokat a főbb megállapításokat, amelyek összefoglalják a tematikus fejezetekben leírtakat. Minden témakört módszertani kiegészítéssel zárunk. Az összeállítás fontos részét képezi a táblázatos rész, amely további információval szolgál az elemzésbe bevont területekről, elősegítve azok részletesebb bemutatását.