Viro captare flosculos... – Kármán rövidítve idézi Seneca levelének szövegét. A magyar fordításban [ ] jelzi a Kármánnál hiányzó részleteket. – „A férfi számára azonban szégyen szóvirágokat tépdesni, [egy-két mindenfelé ismert bölcs mondásba kapaszkodni,] s az emlékezetet használni mankónak: ő már önmagára támaszkodik. Mondja ki, ne a fejében őrizgesse. Hiszen szégyen a jegyzetbölcsesség [az öregemberre, vagy arra, aki öregedés elé néz] »Ezt Zénón mondta.« S te mit mondtál? »Ezt Kleanthész.« Hát te? Meddig menetelsz még a más vezényszavára? Vedd át a parancsnokságot és szabd meg, mi legyen emlékezetes. Hozakodj elő valamivel a magadéból is. Tehát [szerintem,] akik sohasem alkotnak, s mindig a más árnyékában hűsölve tolmácsolnak, nem jófajtájúak, mert egyszer sem merészelték megvalósítani, amit oly hosszú időn keresztül megtanultak. Emlékezetüket idegen gondolatokon gyakorolták. Pedig más emlékezni és más tudni. [Emlékezni annyi, mint megőrizni az emlékezetünkre bízott dolgot. Ellenben] tudni annyi, mint mindent sajátunkká tenni, nem függeni a példától és nem sandítani vissza a mesterre. »Ezt Zénón mondta, ezt Kleanthész.« Legyen valami távolság közted és a könyv között. Meddig tanulsz még? Kezdj már tanítani is. [Ugyan miért hallgassam, amit olvashatok? »Nagy ereje van az élő szónak.« – mondja. De nincs ereje akkor, ha idegen igéket használ és az íródeák szerepét tölti be. Vedd hozzá mármost, hogy ezek, akik sohasem nőnek fel odáig, hogy magukra hagyatkozhassanak, először abban követik az elődöket, amiben mindenki elszakadt az elődöktől. Azután abban követik, amit még mindenki keres.] De sohasem találnánk, ha megelégednénk a már megtaláltakkal. [Különben,] aki másvalakit követ, semmit sem talál, sőt nem is keres.” (Kurcz Ágnes fordításának felhasználásával.)