egy zord magyar Ószövetség – Farkas András protestáns prédikátor verses műve – Az zsidó és magyar nemzetről – 1538-ban jelent meg Krakkóban; az ószövetségi és a magyar nép sorsának párhuzamba állítása ettől kezdve lesz mind általánosabb, még a 17. században is. (Lásd: Medgyesi Pál: Erdély romlásának okairól. 1657. Bp. 1984.) Keresztury elsőként Huszár Dávid pápai prédikátor beszédéből idéz: Az Istennek parancsolataiból való könyörgés a Töröknek dühösködése ellen. 1577. (Incze Gábor: A magyar református imádság a XVI. és XVII. században. Theológiai tanulmányok. 15. szám. Debrecen. 1931. 89–92.); ezt követően Ilosvai Selymes Péter Az nagy Szent Pál apostolnak élete című verséből (az eredetiben a két verssor fordított sorrendben olvasható: „Istennek fiai kik akarnak lenni, / Azoknak háborúságot kell szenvedni.” Régi Magyar Költők Tára. 16. század IV. 207.); végül Szkhárosi Horvát András Vigasztaló ének című költeményéből. (Régi Magyar Költők Tára. 16. század II. 161.) Farkas András és Szkhárosi Horváth András költeménye újabban megjelent a Magyar Remekírók Balassi Bálint és a 16. század költői című kötetben. (Szerk. Varjas Béla. Bp. 1979. I. 383–395. és 444–445.)