Berzeviczy Gergely (1763–1822) – közgazdasági író; nézeteit Kazinczy keményen elítélte („Ez az ember azt hiszi, hogy én a legvastagabb arisztokrata vagyok – és miért? mert a nyelvet és a nacionalizmust mindenek felett vitatom, holott ő mind a kettőt kész odaadni a Commerciumért, sőt, mint Herder, mindkettőnek elenyészést jövendöl.” - Kis Jánosnak, 1810. július 27.; korábban egyszerűbben, tömörebben: „Jót óhajt Berzeviczy, de rosszul, és amit historice mond felőlünk, azt hazudva mondja; azt pedig nem szabad.” - Berzsenyi Dánielnek, 1810. január 1.); a két világháború között hasonlóképpen elsősorban Berzeviczy gondolkodásának vitatható elemeit hangsúlyozták. („A nemzeti nyelvvel szemben ellenséges állást foglalt el.” - Hóman-Szekfű: Magyar történet. Bp. 1936. V. 161-162.) Az idézett gondolat részletesebb kifejtése olvasható Berzeviczy Magyarország kereskedelméről és iparáról című könyve X. fejezetében. (Tessedik–Berzeviczy: A parasztok állapotáról Magyarországon. Bp. 1979. 342-353.) Berzeviczy művei korábban megjelentek Gaál Jenő: Közgazdaságunk a Széchenyi előtti korszakban (Bp. 1909.) című könyve második részeként.