CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETŐ |
Tartalom
TARTALOM
Bevezetés: A mindennapi imázsról
I. Budapest és az ország: a különbség imázs-elemei
1. Budapest-vidék különbségek: tény-képek
2. Budapest-vidék fejlődés: (múlt- és) jövőképek
3. Budapest imázsa mint szimbólum: értékek
II. Budapest belülről: a budapestiek képe városukról
1. Kooperáció, kommunikativitás, szolidaritás: átnézeti kép a társadalmi kohézióról
2. Közvetlen környezet és város: a kötődések mértékei
3. Pszichés viszonyulások: a humán atmoszféra felvázolása
III. Budapest mint élő társadalom: a várospolitikai imázs
1. A mindennapok várospolitikai kérdései: közvetlen-konkrét elképzelések
2. Budapest általános jövőképei: általános imagináció
3. Politikacsinálás és teendők: imázs a közhatalomról
Összefoglaló: Imázselemek és imázshordozók
Bevezető
Feladatunk az volt, hogy vezérfonalat biztosítsunk a főváros számára a
várospolitika bizonyos kérdéseinek eldöntéséhez, feltárjuk, hogy a város
mindennapi életének egyes területein milyen képek alakultak ki a
lakosságban, a lakosság mely rétegei hordozzák ezeket a képeket-elképzeléseket.
E feladathoz két, már használt fogalmat kell tisztáznunk: az egyik a
mindennapi élet, a másik a kép, az imázs. A mindennapi életet pozitíve és
negatíve definiáljuk: mindennapi élet az, amely közel van az emberek napi
életciklusához, amely számukra közvetlenül áttekinthető, és nem mindennapi
élet az, ami az együttélő társadalmi csoportok fölött, hierarchikusan
fölérendelten folyik: azaz a nagypolitika, az ünnepek, a szakkérdések
területe. Ez utóbbiak taglalása nem tartozik e tanulmány keretei közé.
A munka három részre tagolódik: az elsőben a város és az ország viszonyát
vizsgáljuk, a másodikban a város lakosainak mélyebb, nem véleményszintű
viszonyulását a városhoz, hangulatokat, érzelmeket, emberi viszonyokat, a
harmadikban pedig a fővárosiak értékelését és elképzeléseit egyes konkrét
várospolitikai-lokális kérdéskörökben, a fővárosról mint egészről alkotott
elképzeléseiket, vízióit, s azt, hogy mit, hogyan és ki által tartanak
megvalósíthatónak és megvalósítandónak elképzeléseikből, kikre számítanak
és kikre nem.
Megjegyzés: az I. részt országosan reprezentatív mintán lebonyolított 2000
fős felvétel alapján dolgoztuk ki, ahol Budapest-városok-falvak szerinti
területi bontást alkalmaztunk, a II. és III. részt pedig Budapestre
reprezentatív, 3000 fős mintán, ahol City-periféria bontást alkalmaztunk,
illetve a City-t (a klasszikus társadalmi jelzőszámok megoszlásai alapján)
tovább bontottuk elit-re és downtown-ra, illetve beépítés-lakásosztály
szerinti szegregációs kategóriákat vettünk igénybe. (City: 1, 11, 12, 2, 5,
6, 7, 8, 9, 13, 14. kerületek, ezen belül: elit: 1, 11, 12, 2, 5.
kerületek, downtown: 6, 7, 8, 9, 13, 14. kerületek; periféria: 3, 4, 15,
16, 17, 10, 19, 18, 20, 21, 22. kerületek; beépítéslakásosztály szerinti
kategóriák: elit-villanegyed, tömör városbelső, lakótelepek, kertvárosok,
slumok.)