Tétel adatlapja
CÍMLAP
Várnai Gábor
Budapest Imázs - 1993.

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

TARTALOM

Bevezetés: A mindennapi imázsról

I. Budapest és az ország: a különbség imázs-elemei
1. Budapest-vidék különbségek: tény-képek
2. Budapest-vidék fejlődés: (múlt- és) jövőképek
3. Budapest imázsa mint szimbólum: értékek

II. Budapest belülről: a budapestiek képe városukról
1. Kooperáció, kommunikativitás, szolidaritás: átnézeti kép a társadalmi kohézióról
2. Közvetlen környezet és város: a kötődések mértékei
3. Pszichés viszonyulások: a humán atmoszféra felvázolása

III. Budapest mint élő társadalom: a várospolitikai imázs
1. A mindennapok várospolitikai kérdései: közvetlen-konkrét elképzelések
2. Budapest általános jövőképei: általános imagináció
3. Politikacsinálás és teendők: imázs a közhatalomról

Összefoglaló: Imázselemek és imázshordozók



Bevezető

Feladatunk az volt, hogy vezérfonalat biztosítsunk a főváros számára a várospolitika bizonyos kérdéseinek eldöntéséhez, feltárjuk, hogy a város mindennapi életének egyes területein milyen képek alakultak ki a lakosságban, a lakosság mely rétegei hordozzák ezeket a képeket-elképzeléseket.

E feladathoz két, már használt fogalmat kell tisztáznunk: az egyik a mindennapi élet, a másik a kép, az imázs. A mindennapi életet pozitíve és negatíve definiáljuk: mindennapi élet az, amely közel van az emberek napi életciklusához, amely számukra közvetlenül áttekinthető, és nem mindennapi élet az, ami az együttélő társadalmi csoportok fölött, hierarchikusan fölérendelten folyik: azaz a nagypolitika, az ünnepek, a szakkérdések területe. Ez utóbbiak taglalása nem tartozik e tanulmány keretei közé.

A munka három részre tagolódik: az elsőben a város és az ország viszonyát vizsgáljuk, a másodikban a város lakosainak mélyebb, nem véleményszintű viszonyulását a városhoz, hangulatokat, érzelmeket, emberi viszonyokat, a harmadikban pedig a fővárosiak értékelését és elképzeléseit egyes konkrét várospolitikai-lokális kérdéskörökben, a fővárosról mint egészről alkotott elképzeléseiket, vízióit, s azt, hogy mit, hogyan és ki által tartanak megvalósíthatónak és megvalósítandónak elképzeléseikből, kikre számítanak és kikre nem.

Megjegyzés: az I. részt országosan reprezentatív mintán lebonyolított 2000 fős felvétel alapján dolgoztuk ki, ahol Budapest-városok-falvak szerinti területi bontást alkalmaztunk, a II. és III. részt pedig Budapestre reprezentatív, 3000 fős mintán, ahol City-periféria bontást alkalmaztunk, illetve a City-t (a klasszikus társadalmi jelzőszámok megoszlásai alapján) tovább bontottuk elit-re és downtown-ra, illetve beépítés-lakásosztály szerinti szegregációs kategóriákat vettünk igénybe. (City: 1, 11, 12, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 13, 14. kerületek, ezen belül: elit: 1, 11, 12, 2, 5. kerületek, downtown: 6, 7, 8, 9, 13, 14. kerületek; periféria: 3, 4, 15, 16, 17, 10, 19, 18, 20, 21, 22. kerületek; beépítéslakásosztály szerinti kategóriák: elit-villanegyed, tömör városbelső, lakótelepek, kertvárosok, slumok.)


×