CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Tájékoztató
Barcsay Ábrahám (1746-1806)
Irodalom
Versek:
1. [Unalom]
2. [Fejtésre való mese]
3. [Koporsóra való jegyzés]
4. A télnek közelgetése
5. Midőn erdődi gróf Pálfi Károly Budán felséges Mária Terézia hagyásából a tudománymindenességnek erősítő levelét hirdetné
6. A magyarországi tudományoknak fő-gyülekezetihez
7. [Gondolatok a békéről]
8. Pest várossának árvizekből származott veszedelmére
9. Lengyel, török, moszka háború kezdetén
10. Egy nagy-asszonyságnak halálát siratja
11. Előbbi lakásától búcsúzik
12. Lakodalom módja az oláhoknál
13. Hívság látásakor gerjedett jámbor érzés
14. A Békességhez
15. Egy sebes katonának sóhajtása a megtörődött vitézeknek számokra épült pesti nagy házra
16. Élete módjának változása
17. Együgyű életnek dicsérete
18. A kávéra
19. A jámbor Evező
20. Az iszákos Prókátor
21. [Foszlány]
22. A Poétákhoz
23. [Válasz Mártonfi József püspök versére]
24. Midőn B. H. a Dunát és Balatont által úszta volna
Episztolák:
25. [Köszöntő]
26. Az Éva almájának eredete s értelme
27. [Elmélkedés a háborúról]
28. [Testamentum]
29. [Álomfejtés]
30. [Budai zsinat után]
31. Szerelmes vitéz egy tudós magyar főasszonyságnak
32. [Furcsa verseiért bocsánatot kér]
33. Egy nagyságos asszonyságnak intésére
34. [Visszaemlékezés]
35. Magyar vers-írásra való ösztönzés
36. [Gazdálkodva éljünk]
37. [Kedvezzenek mások a Múzsának]
38. [Az igazság sorsáról]
39. [Eltelik az idő]
40. A fordítóhoz
41. [Üdvözlet]
42. [Harcba indul]
43. [Hallgatnak a Múzsák]
44. Felelet
45. [Üzenet]
46. [Ültess jázmint...]
47. [Scytháknak védelmök]
48. [Barátja felszentelésére]
49. [Bíztatja bús barátját]
50. [A háborúskodás ellen]
51. Barcsay báró Orczynak, midőn a vizek folyásának egyengetésére rendeltetett volt
52. Egy hadi ember jó barátjának
53. Egy jó barát beteg barátjának
54. A hadi gyakorlás végén
55. Válasz
56. Bacchus, s a tokaji bor eredete
57. Ártatlan gyönyörködés s igaz barátok
58. A szerző élete módját változtatja
59. Tábori gyakorlás Rákos mezején
60. Hamvazószerdára
61. Újólag való ébresztés a vers-írásra
62. Táborból írt levélnek az eleje
63. Sorsát átkozza, hogy el kellett válni barátjától
64. Farsanggal történt verekedés Pesten
65. Elválása után társától vigasztaltatni akar
66. Táborból írt levél jóbarátnak
67. [Újabb] válasz
68. A táborból
69. A fösvénységről a Tiszának méregetésekor
70. Az igaz boldogságot hol leli meg az ember
71. A boldog vénség
72. Tudományoknak nevelkedéséről, budai ferdőben
73. Arkadia leiratása
Jegyzetek az egyes versekhez
Bevezetés
Eredetileg az volt a szándékunk - a Magyar Irodalmi Ritkaságok tájékoztató
füzete is így hirdette -, hogy báró Orczy Lőrinc verseit rendezzük sajtó
alá, de részben a költői anyag, részben a várható költségek nagysága miatt
letettünk erről a szép tervről; részletkiadással pedig nem akartunk elébe
vágni egy, esetleg szerencsésebb, teljes kiadás lehetőségének. A másik
"nagyságos elme" költeményeit szemeltük tehát ki, hogy rajta mutassuk be
irodalmunk legérdekesebb korszakának: a bécsi testőríróktól megindított
felújulás irodalmának magyar ízét, műfajokban, formákban talán még szegény,
de eszmékben, tárgyakban: életszemléletben máris gazdag területét. Ha
másért nem, azért az eredeti kortörténetért is érdemes volt egybegyüjtenünk
Barcsay Ábrahám verseit, amellyel az "elegáns poéta" elénk tárja Mária
Terézia és II. József világát.
Költőnk kedveltségére mutat, hogy már többízben tervbe vették írásainak
közzétételét. Kazinczy Ferenc ezt írja a Barcsay és Orczy verseit kiadni
szándékozó Cserey Farkasnak (Lev. IV. 133. 1.): "Orczynak és Barcsaynak
verseit újra átdolgozni nem lehet; elég érdem lesz, ha azokat (mert
Barcsaynak verseit az Orczyé nélkül nem lehet kiadni, sok levele válasz
lévén az Orczyéra és az Orczyé nélkül nem értethetik), elég érdem lesz,
mondom, ha systematikus rendbe hozod, holmi homályt felvilágosítasz..."
Másutt: "magáért a nyelvért is érdemesek, hogy attól, aki magyarul ír,
tanultassanak." Zombory Izidor János Barcsay Ábrahám élete és
költészete című tanulmányában (Bp., 1895. 6. l.) Széchy Károly és Berkeszi
István hasonló nyilatkozataira hivatkozva bejelenti, hogy: "Barcsay
összes költői és prózai leveleit összegyüjtötte, melyek a mostani
helyesírás szerint leírva, Gyulai Pál dr. szívessége folytán az Olcsó
Könyvtárban a költő rövid életrajzával és jegyzetekkel ellátva meg fognak
jelenni." Kristóf György, Barcsay költészetének alapos ismerője pedig így
ír értekezésében: "Barcsay összes művei elrendezésünkben kiadásra
várakoznak. Abban a határozottan misszilis művek költői levelek, a többiek
meg versek címen külön csoportban jelennek meg." (IT. 1915. 165. l.)
Tudomásunk szerint Dézsi Lajos is foglalkozott Barcsay költeményeinek
közreadása gondolatával. (Főrangú kötőink, Génius.) Mindezek, sajnos,
tervek maradtak s így a mi kis füzetünk az első gyűjteményes Barcsay-kiadás
a magyar irodalomban.