Előszó

Mit tudunk ma Kárpátalja történelméről? Ismerjük a magyar, a magyarországi szempontot. Van elképzelésünk arról, mit tudnak, gondolnak ugyanerről a témáról az ukránok, de ez alig több az elképzelésnél. Leragadtunk-e annál, hogy a többségi lakosság ebben a régióban a rutén, a ruszin? Tudomásul vesszük-e, hogy kik az ukránok, mit képviselnek és mióta ezen a földrajzi-politikai területen?

Ezzel a kötettel nem akarunk állást foglalni egyik vagy másik nézet mellett, hanem teret akarunk biztosítani minden nézőpontnak, be akarjuk mutatni az ukrán tényezőt is, amely a XX. században, illetve máig lényeges, szerves leválaszthatatlan része a Magyarországon használt Kárpátalja fogalomnak. A kötetben szereplő történészeket a magyar-ukrán viszony legérzékenyebb három évének feltárására kértük fel. Az 1938 és 1941 közötti időszak Kárpátalja autonóm területté nyilvánítása Cseh-Szlovákia keretein belül, a magyar katonai közigazgatás ódiuma, a két első magyar kormányzó ténykedése és Teleki Pál miniszterelnök meddő harca a ruszinok ("rutének", "magyar-oroszok") különleges státusáért.

...