CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Kezdetben
A hit és szerepe
Isten ajándékai az "egész"-ségünk érdekében
A Szent Lélek ajándéka
Ézsaiás Istentől kapott szavainak igazsága
Csak az igaz jövendölés igazolódhat be
A jézusi beszéd igazi liturgiája
Amit tennünk kell, hogy közelebb kerülhessünk az Isten országához
Jézus mindig is csak az "Igazat" beszélte el nekünk
Így hozzáállva bekerülhetünk-e az Isten országába
Péter tanácsai a lelkünk üdvössége eléréséhez
Ha a lakodalomból visszatér az Úr
A szegény Lázár és a gazdag ember
Mit kell tennünk, hogy mi magunk is az örök világosságban járhassunk
Jó tanító, rossz tanító
Angyalbőrbe bújt farkasok?
Krisztus teste építői
Ki is az igaz, és ki a hazug?
Júdás levele
Mit is kell tennünk, hogy megkapjunk "Mindent"?
Isten dicsőségének szolgálatában
Egyedül csak Krisztus által lehet menetelünk az Atyához
Lukács evangéliuma lényegi vonatkozásairól
Pál rómaiakhoz írt levelének lényegi igazságai
Jézus figyelmeztetése a papi vezető réteg felé
Nincs más hátra, ki kell böjtölnünk az Igazságot
Ki is, az Isten igazi szolgája?
Bölcsesség és bolondság
Áldás és átok
A lélek és a test
Csak a felülről jövő bölcsesség mentheti meg az embert
Egy embernek két fia
Ha el nem megyek
Jeruzsálem
János jelenésekről
A tengerből feljövő hét fejű és tíz szarvú vadállat
Az utolsó idők jelei
Valóban vég-e a vég?
Utószóként
Végezetül pedig az eltitkolt "teljes igazság"-ról
Előszó
Legelőször is hálás köszönetemet fejezem ki Istennek, hogy ennek a
könyvnek a létrehozásában is segített az igaz szavai révén.
Az igazság az, hogy ezeket az írásokat a vallási kiadók részéről engemet
ért bírálatoknak, illetve az érdektelenségük nyílt vagy nem nyílt
kimutatása hatására tartottam szükségesnek könyvszerű formában is
megjelentetni. Az egyik vallási kiadó vezető embere ugyanis egyszerűen
csak "féligazságoknak" titulálta az egyik hozzájuk eljuttatott írásomban
foglaltakat, és azt hiányolta, hogy az én Istenről szóló igazságaim
(melyeket én sohasem tulajdonítottam tőlem eredőeknek) nincsenek a
Bibliából vett idézetekkel "alátámasztva".
A könyvvel azonban éppen arra akartam felhívni a vallásos közösségek
figyelmét, hogy egyáltalán nem biztos, hogy azok az igazi tanítóink, akik
maguk már előre "igaz embernek" tartják magukat, vagyis akik folyton
az Isten szavaira hivatkoznak, ám velük többnyire csak az Istentől,
Krisztusról, és az Isten országáról szóló, saját maguk megfogalmazta és
értelmezte, ne adj Isten maguk kitalálta igazságokat hirdetik a hallgatóik
számára.
A mai tanítóink többsége ugyanis Isten és Krisztus szavainak csak egy
részét fogadja el igaznak, noha nem erről "papol". Sajnos azonban még azt
is csak a saját maga értelmezése, és nem pedig az Ő egyedül mérvadó
értelmezésük szerint fogadja be magába, míg a másik, minden szavával
szintén igaz és ezért szintén igen fontos részét tapintatosan, vagy pedig
minden tapintat nélkül egyszerűen csak elutasítja magától, vagyis
szándékosan nem vesz róla tudomást. Ezért pedig Isten és Krisztus azon igaz
szavait már nem is hirdeti a hallgatóságának. Sajnos az igaz hívőknek az
ilyen tanítók miatt kell feladniuk a vallásoknak minden változatát, ha ők,
ellentétben tehát az ilyen tanítókkal, már igazán is meg akarnak igazulni.
Nos hát, hogy a továbbiakban már az a vád se érhessen, hogy soha nem, vagy
csak hébehóba hivatkozom az Isten szavaira, állítottam össze ezeket az
írásokat azzal, hogy aki akarja, az megismerhesse belőlük azt a részt is,
melyet a hamis tanítóink előszeretettel igyekeznek elpalástolni a
nagynyilvánosság elől. Igen, valójában tehát a Biblia lényegi igazságairól
van szó, melyek ugyan lehet, hogy az általam "tálalt" formájukban még az
egyenkénti önmagukban sem teljes igazságok, viszont remélhetőleg már inkább
hozzásegítenek bennünket a "teljes igazsághoz", mintsem egyre jobban
eltaszítanának tőle.
Ugyan jómagam ezúttal sem valami gyakran jelölöm meg, hogy melyik konkrét
pontjáról is írok a Bibliának, de azt hiszem, hogy annak, aki jól ismeri a
hiteles írásokat, ez nem okozhat valami nagy gondot. Még azonban talán
annak sem, aki csak felszínesen ismeri a bibliai történeteket. Az általam
leírt igazságok remélhetőleg még tehát az utóbbi olvasók számára sem fognak
valamiféle féligazságoknak bizonyulni, hanem kiegészítve az általuk már
ismerteket, már teljes értékű részigazságoknak fognak bizonyulni Isten
egyetlen nagy igazságában.
Jézus a példabeszédeiben mindig elsősorban az Isten igazságát, Isten
igazságosságát és jogosságát tárta fel, de hasonló hangsúllyal már azokat
az isteni igazságokat is, melyek a tárgyi világ megalkotása óta rejtve
voltak az emberek előtt. Ezt azért jó lenne, ha a különféle általuk
kitalált hazugságokat Istent felülbírálva maguk is használó, és ezért
nekünk "híveknek" is engedélyező tanítóink is végre már egyszer és
mindenkorra maguk is megtanulnák, vagyis ha mostantól fogva már ők maguk is
valóban követnék az Istent mindenben, és nem pedig maguk is folyton csak
ellenkeznének Vele egymás rossz példáira.
Azt vélhetőleg mindenki jól tudja, hogy a "prédikálás" lényegében hirdetés,
közhírré tétetés, azaz valami jelentőségteljesnek a köztudatban való
elterjesztése. A tanítóinknak is tehát tudniuk kellene, hogy éppen ezért
nekik is csak az igazat, a teljes igazat kellene terjeszteniük, és nem
pedig a hamisságot, az így elénk tárva tehát még csak a részeiben sem
teljes igazságot.
Jómagam tisztában vagyok vele, hogy én magam sem vagyok birtokában az
Istenről és országáról szóló "teljes igazságnak", viszont rendületlenül
bízom abban, hogy Krisztus révén minden ember eljuthat hozzá, ha akar. Így
talán még magam is részese lehetek "annak".
A jelenlegi tanítóink állítják is, hogy Krisztus által a teljes ismeret már
eljött hozzánk, de mi mindeddig mégsem ismertük meg tőlük a "teljes
igazságot". Éppen ezért nagyon bízom abban is, hogy a Krisztus szavai révén
hozzám is eljutott isteni igazságok talán majd segíteni fogják Önöket is a
"teljes igazság" mihamarabbi éspedig már valós eléréséhez.
Kérem, hogy olvassák el ezeket az írásokat is, és győződjenek meg róla
maguk, hogy kinek is van igaza. Istennek-e, vagy pedig az embernek, akivel
szemben Isten magáról Bálámnak azt mondta, hogy: "Nem ember az Isten, hogy
(maga is) hazudjék."