CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Megjegyzések
Jelmagyarázat
1. Előszó
2. Terület, természeti, földrajzi adottságok
2.1. Földrajzi, éghajlati jellemzők
2.2. A települések száma, területe, népességnagysága
2.3. Történelmi háttér
3. Népesség, főbb népmozgalmi jellemzők
3.1. A népességszám változása, korösszetétel
3.2. Élveszületés, halálozás, vándorlás
3.3. Házasságkötés és válás
4. Iskolázottság, oktatás
4.1. A népesség iskolázottság szerinti összetétele
4.1.1. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint
4.1.2. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség jellege szerint
4.2. A nappali tagozatos hallgatók napi ingázása
4.3. Az oktatás főbb mutatói oktatási szintek szerint térségi összehasonlításban
5. Munkaerőpiac
5.1. Gazdasági aktivitás
5.2. Ágazati szerkezet
5.3. A foglalkoztatottak iskolai végzettsége
5.4. A foglalkoztatottak napi közlekedése
5.5. Hátrányos munkaerő-piaci pozíciók
5.6. Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként
6. Jövedelmi viszonyok
6.1. Keresetek
6.2. Személyi jövedelemadó
6.3. Társadalmi jövedelem
6.3.1. Nyugdíjasok, nyugdíjak
6.3.2. Családtámogatások
7. A háztartások főbb adatai
7.1. Háztartástípusok, családformák
7.1.1. A háztartások száma és megoszlása háztartás-összetétel szerint
7.1.2. A háztartások gazdasági aktivitási összetétele
7.1.3. A családok száma és megoszlása családösszetétel szerint
7.2. A háztartások jövedelme és fogyasztása
7.3. Létminimum
8. Egészségi állapot, egészségügy
8.1. Az egészségi állapot és az életminőség összefüggése
8.2. Születéskor várható átlagos élettartam
8.3. Főbb halálokok
8.4. Az egészségügyi ellátás intézményi háttere
9. Szociális ellátottság
9.1. Szociálpolitika az Európai Unióban és Magyarországon
9.2. Gyermekjóléti ellátások
9.3. Gyermekvédelmi gondoskodás
9.4. Szociális alapszolgáltatások és nappali ellátás
9.5. Szociális támogatások
10. A lakás, mint az életminőség egyik meghatározója
10.1. A lakásállomány tulajdon szerinti összetétele
10.2. A bérlakások és a munkaerő mobilitás összefüggései
10.3. A lakások egyes minőségi mutatói
10.4. A lakások építési éve
11. Az életkörülményeket közvetetten befolyásoló tényezők
11.1. Lakossági ellátás
11.2. Közlekedési kapcsolatok
11.3. Telefonhálózat, kábeltelevízió
11.4. Kulturális intézmények, közművelődési lehetőségek
12. Összefoglalás
Táblázatok
Felhasznált irodalom
Megjegyzések
Előszó
A társadalomban végbemenő változások mindig lassabban zajlanak, mint a
gazdaság folyamatai, de megfigyelésük, elemzésük éppen olyan fontos, mint a
gazdasági jelzőszámoké. A társadalmi indikátorok létrejöttének folyamata
legalább három fontos állomáshoz köthető. Az első egy 1954-es
ENSZ-kezdeményezés, amely az életszínvonal koncepciójának és mérésének a
problémáit kívánta felvázolni. A másodikat egy NASA kutatás jelentette,
amely a hatvanas évek elején indult, és amelynek célja annak a felmérése
volt, vajon az űrprogramoknak milyen a fogadtatása az amerikai
társadalomban. Ennek keretében a kutatók egy olyan egységes
társadalomstatisztikai rendszer kialakítását tűzték ki célul, amely évente,
a gazdasági jelentések mellékleteként egy "társadalmi riportot" jelentet
meg. A harmadik "lökés" szintén az Egyesült Államokból származott. A
hatvanas években a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan már jelentkeztek azok
a társadalmi problémák, melyek megoldása pusztán gazdasági eszközökkel
nem volt lehetséges. Mind a szakemberek, mind a politikai döntéshozók
felismerték, hogy a gazdasági indikátorok önmagukban nem fejezik ki egy
ország gazdasági-társadalmi állapotát. Ez a kritika vezetett el egy olyan
igényhez, amely a nemzeti számlák rendszeréhez hasonlóan fontosnak
látja a "társadalmi számlák" rendszerének kidolgozását. Azonban ennek
megvalósítását még mindig inkább a gazdasági helyzetjelentések
mellékleteként képzelték el.
A társadalmi jelzőszámok kutatásának előtérbe kerülése a hatvanas évek
közepétől a nyolcvanas évek elejéig tartott. Ekkor, az elméleti keretek
tisztázására és a módszertani problémák megoldására több műhely is
kialakult. Magyarországon a hetvenes évek közepén Andorka Rudolf
vezetésével a KSH-ban kezdődött meg a társadalmi indikátorok rendszere
elméleti alapjainak kidolgozása. A hetvenes évek végén kezdődő gazdasági
visszaesés azonban nem kedvezett a társadalmi jelzőszámok kutatásának, a
figyelem ismét a gazdasági jelzőszámokra irányult.
Napjainkban viszont ismét az érdeklődés homlokterébe kerültek a társadalmi
indikátorokkal kapcsolatos kutatások, a legtöbb ország viszonylagos
rendszerességgel megjelentet társadalmi helyzetképeket. Az újabb "lökést"
az EU társadalmi-gazdasági integrációjának fellendülése jelentette, amely
új kihívásokat teremtett a statisztikai szolgálaton belül: az egységes
elvek szerint végrehajtott felmérések alapján megindult a közös adatbankok
létrehozása.
A kutatók többsége egyetért abban, hogy a társadalmi indikátorok
alkalmazásának elsődleges célja a társadalmi jólét mérése, az
életkörülmények leírása. Ebben a kiadványunkban az észak-magyarországi
régióról adunk társadalmi helyzetképet a 2005. évi adatok alapján, a
teljesség igénye nélkül az alábbi témákat felölelve:
- természeti, földrajzi adottságok
- népesség, főbb népmozgalmi jellemzők
- iskolázottság, oktatás
- munkaerőpiac
- jövedelmi viszonyok
- háztartások és családok
- egészségi állapot
- szociális ellátottság
- lakáskörülmények
- az életkörülményeket közvetetten befolyásoló tényezők