„célszörű szegény embör” – Tömörkény István elbeszéléseiből ismertté lett szóhasználat; Tömörkény Célszerű szegény emberek című novellás kötetét Móra Ferenc adta ki 1922-ben. A kifejezést egyébként Móra kedvvel és előszeretettel használta (Mihály folyamatbatétele, Kóty, A csókai csata, Földhözragadt János története, Földhözragadt Jánosék 1932-ben, Történelmi tanulmány, A város hídja, Igazságkeresők, Zuginé egykéje, Az utolsó lopás stb.), sőt egyik írásában a „célszörű kisgazda” kifejezés is előfordul. (Csőszfogás.)