Ennél rosszabb fordításban magyar darab nincs. – nem sokkal később (Nyugat. 1924. február 1.) Babits Mihály így írt: „… egyszer el kell jutni Shakespeare-hez is. Az új magyar Shakespeare-fordítás eszméje küszöbön áll…” S mindjárt pontokba szedve rögzíti az új Shakespeare-fordítás alapelveit. Amikor 1930-ban megjelent Kosztolányi Dezső Rómeó és Júlia-fordítása, Móricz terjedelmes elemző írásban üdvözölte az új fordítás esztétikai értékeit. (Rómeó és Júlia)