Tétel adatlapja
CÍMLAP
[szerk.] Péntek János
A nyelvész Brassai élő öröksége

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

Előszó
Kiefer Ferenc: Brassai Sámuel és a XIX. század nyelvtudománya
É. Kiss Katalin: Brassai Sámuel és a magyar generatív mondatszerkezet
Elekfi László: "Határozó" és "jelző" Brassainál és azóta
Varga László: Brassai Sámuel és kortársai a magyar mondat hangsúlyozásáról
Gaal György: Brassai Sámuel és a kolozsvári egyetem
Péntek János: Regionalitás és egyetemesség a kolozsvári nyelvészek munkásságában
Grétsy László: Brassai Sámuel, a magyar nyelv őre - s ellenőre
Fazakas Emese: Brassai Sámuel és a nyelvújítás
Haader Lea: A Magyar Nyelv Történeti Nyelvtana Brassai Sámuel tanításának szemszögéből
Szépe György: Brassai Sámuel - többek között - mint alkalmazott nyelvész
Terts István: Tudománytörténeti dohogások Brassai Sámuel ürügyén
Schmidt Erika: Brassai és az idegen nyelvek oktatása
Wacha Balázs: Brassai előtt, Brassai után
Knecht Tamás: "A szók alakításáról" című Brassai-kézirathoz
Lőrinczi Réka: Brassai Sámuel könyvtárának nyelvészeti részlegéről
Békési Imre: A mondategész mint jelentésegész
B. Fejes Katalin: A szintagmabokor értelmező felbontási lehetőségei
Nagy L. János: Kognitív szempontok Brassai gondolkodásában
Horváth László: Igék és igenevek kötött és szabad határozóinak aránya korai középmagyar szövegekben



Fülszöveg

Brassai Sámuel halálának 100. évfordulóján, 1997. május 22-23-án "A nyelvész Brassai élő öröksége" címmel közös emlékülést tartott a kolozsvári egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke és az MTA budapesti Nyelvtudományi Intézete. Ezen alkalommal több más centenáriumi és bicentenáriumi ünnepi rendezvény, megemlékezés volt Kolozsváron a hajdani unitárius kollégium mai utódintézményében, a Brassai Sámuel Gimnáziumban, valamint Brassai szülőfalujában, Torockószentgyörgyön.

A tanácskozáson elhangzott előadások meggyőzően cáfoltak néhány, a Brassai polihisztorságához fűződő tévhitet. Az egyik ezek közül az, hogy hosszú életében mintegy évtizedenként változott az érdeklődési területe. A nyelvtudományhoz és főképp alaptémájához, a mondatszerkezet dualizmusához, illetőleg unitarizmusához viszont kétségtelenül mindvégig hű maradt.


×