Pápai Páriz Ferenc latin nyelven elmondott beszéde Bázelban jelent meg 1675-ben. E kiadás egyetlen ismeretes példányát a Stadtbibliothek in Zürich őrzi. Ennek alapján jelentette meg – Puskás Lajos magyar fordításában – a beszéd szövegét Nagy Géza, aki 1977-ben gondos filológiai munka eredményeként Pápai Páriz Ferenc műveiből a legteljesebbnek tekinthető modern válogatást adta ki. Természetesen csak – olykor kényszerűen rövidített – töredékét Pápai Páriz Ferenc értékes életművének, amelynek jelentős része hozzáférhetetlen ma az olvasók számára. (Pápai Páriz Ferenc: Békességet magamnak, másoknak. Bukarest. 1977. Bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel közzéteszi Nagy Géza.) E mostani kötetben a beszéd (s a kötet végén található Pápai Páriz-vers) Nagy Géza által kiadott magyar nyelvű szövege olvasható. A szögletes zárójelek a fordító szövegkiegészítéseit jelölik. A görög nevek latinos írásmódja Pápai Páriz prózájában jellegzetes stíluselem, ezen én sem változtattam. A jegyzetek készítésekor olykor támaszkodtam Nagy Géza magyarázataira. A tárgyi magyarázatok mellett elsősorban néhány, Pápai Páriz életművében később, magyar nyelven felbukkanó fontos gondolati párhuzamot igyekeztem jelölni. Néhány esetben sikerült az odavetett megjegyzést megfejtenem (pl. a Coos-i aggastyán – Hippokratész), néhány esetben cserbenhagyott a filológiai lelemény (pl. Calabr. 5. k. 552. v.?).
Pápai Páriz forrásmegjelölései általában nem megbízhatóak. Stobaios alapján idézi többnyire a régi görögöket, de nem jelöli: Stobaios melyik kiadása alapján. S az sem mindig világos: Stobaios valamely kiadásában vagy az eredeti műben található az idézet a megjelölt helyen. Tekintettel arra, hogy Pápai Páriz mindig gondolati illusztrációként, minőségi nyomatékként idézi a klasszikus szövegeket, így műve megértésében nem okoz gondot, ha a gondolat forrásának pontos lelőhelyét nem ismerjük. Ennek megtalálása azért is roppant nehéz, mert a fordító – helyesen – a beszéd szövegének esztétikai igényeihez igazodva fordította le az idézeteket.
Sok kevéssé vagy egyáltalán nem ismert orvost, tudóst említ Pápai Páriz, többnyire kollégáit a bázeli egyetemen; a jegyzetekben e nevekre vonatkozóan csak akkor talál az olvasó magyarázatokat, ha Pápai Páriz művében nem jelöli meg pontosan, kiről van szó, s milyen szempontból fontos számára az illető.
A kötet végén olvasható Pápai Páriz Ferenc-verset Arcképe alá írta; Nagy Géza szerint (127.) a Pax sepulcri című művének első kiadása végén olvasható: Az első kiadás általam ismert példányában e vers nem található, de olvasható Pápai Páriz Ferenc 1708-ban megjelent Latin-magyar szótárának elején, Pápai Páriz metszett arcképe alatt. (Az általam használt példány a szótár negyedik, 1782-ben megjelent kiadása.)