Tétel adatlapja
CÍMLAP
Pápay Aranka
Örvények felett

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Ozora

I. rész
Település, putritól a gangosig
Viselet és viselkedés
Jövőremény
Gyuri
Mariska
A háború szele
Magduska
A csapda
Csendes lakodalom
Késői ébredés
Sötét felhők

II. rész
Az oroszok már...
Nők az örvényben
Háborúban az ember

III. rész
Amit a vihar lerombolt...
A Per

IV. rész
Áthangolva... tovább
1. Lepergett évtizedek
2. Napjainkban Ozora
3. Záradék



Előszó

Laktak itt illírek, az őket leigázó kelták, majd a rómaiak. Pannónia jelentős része volt ez a település. Már az első királyunk által alapított pécsi püspökség határait megállapító, 1009-ben kelt okiratban is szerepel Ozora. Neve eredetéről sok elképzelés létezik. Népi mondák, hogy volt a várnak egy gyönyörű úrnője, akihez trubadúrok sóhaja szállt: - "Ó, Zóra!" - másik szerint aggódó édesapja siratta eképp' eltűnt leányát; így kaphatta előbb a Vár, majd a település az Ozora nevet. Mocsaras vidék volt ez régen. Valamikor szlávok is lakták. Nyelvükön "uzra" nagyot, óriást jelent, és ez a településnév első formája.

Illyés Gyula szerint a szláv uzor szó a láp, a mocsár, és ebből származik a település neve: Uzor - Uzora - Ozora. A szokásokat emlegetve, a nép nyelvén még ma is így mondják: "uzorai bicskások". A birtok és Vár első tulajdonosai viselték az Ozorai nevet, és amikor a családnak csak Borbála nevű leányörököse maradt, őt fiúsították. Zsigmond király kegyeltjének, a firenzei Filippó Scolarinak szolgálataiért Borbála keze mellé nevét is és birtokát is ajándékozták, aki Ozorai Pipó néven vonult be a történelembe, és a településből virágzó mezővárost hozott létre, a várat pedig várkastéllyá építtette. A nemrég restaurált Vár körül ma is él a település, a sok-sok történelmi vihar elzúgott felette, természetesen, nem minden nyom nélkül...


×