CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
A legfontosabb tudomány
A lelki önvaló megismerésének fontossága
A lélek igazsága
A lélekről
A lélek, mint különféle formákat magára öltő életerő
Az egy helyben toporgó lelki fejlődésünkről
Ami a lelki törekvést gátolja
A lelki életről
Lelki gyakorlat
A lelkünk megismerése
Értelmes éntudat
A megbukott emberi szellem
Tömegszellem, tömeglélek
Szent Lélek
Az emberi lélek esendősége és különlegessége
A tudat tiszta szintje
Igazán könnyű és szabad csak a tiszta lehet
Tükör tisztaság
Az élet tökéletessége szintje
Megigazulás
Újjászületés
A magát félreismerő ember
Helyes és helytelen látásmód
Lelki látásmód, anyagi látásmód
Erőszakkal a lelki életet soha nem lehet elérni
Démoni lét, démoni emberek
Emberállatok, kontra "emberek"
A tisztátalan ember
Mi az Igazság?
Az Igazság szolgálatában
Igazán csak a szellemi lelki valóság, azaz az igazán megoszthatatlan lelki egység van
Az igazán valós igazság
Átváltozások
Egy aurában avagy egy "asztaltársaságban" Istennel
Utószó
Felhasznált irodalom
Előszó
Ez alkalommal is mindenek előtt őszinte hálámat és köszönetemet fejezem ki
Istennek, hogy lehetővé tette számomra is, hogy itt a földi síkon
tartózkodván is megismerjem és megértsem a lelki önmagavalómon keresztül
Őt, az Ő hatalmát illetve hatalmasságát, valamint az Ővele egyazon Lelkének
"Abszolút Igazságát", a szellemi és lelki együttes egészet, azaz az Ő
örökkévalóságát, örökkévaló Istenségét.
Tisztában vagyok azonban azzal is, hogy a "teljes igazságot" sem az Ő
vonatkozásában, sem pedig az Ő teljes világa ("országa") vonatkozásában
magam sem tudom. Egyszerűen tehát magam is csak azon lelkek csoportjába
tartozom, akik valóban várják Isten Szent Lelkét, Isten tiszta ragyogású,
tisztán szellemi Tudatát, hogy Ő majd elvezessen bennünket minden
igazságra.
A lélekről szóló, általam eddig megismert és megértett igazságokat azonban
már magam is szeretném ingyen közzé tenni azzal, hogy a "teljes igazság"
megismeréséhez és megértéhez ennyivel is közelebb kerülhessen minden olyan
embertársam, aki maga is keresi az Igazságot. A következő írásokat azon
embertársaimnak szánom tehát, akik valóban a Valóságos Istenben keresik
a Megváltó Istent, Aki a számunkra itt elérhető "teljes igazság"
megismertetésével majd meg is szabadít, és fel is szabadít bennünket
emberi lelkeket a tárgyi valóságból illetve a tárgyi valóság uralma alól.
Az írások tehát egyáltalán nem a vitatkozásokat illetve szóharcokat kedvelő
vagy éppen azoktól szenvedő emberekhez szólnak, hanem a valóban Istent
keresőkhöz. Ennek ellenére azonban az írásokat bátran merem ajánlani
elolvasásra még a magukat "elkötelezett ateistáknak" valló embertársaimnak
is. Az elolvasásukkal ugyanis, mint ahogyan azt utóbb remélhetőleg már
maguk is meg fogják majd látni, inkább csak nyerni fognak, mintsem valamit
is veszíteni.
A rövid terjedelmű, ámde annál hasznosabb könyvecskét Isten után elsősorban
azonban az én anyámnak, az én testvéreimnek, vagyis az én Atyám
"házanépének", az Isten akaratát maradéktalanul teljesítőknek ajánlom, de
éppen olyan fontossággal ajánlom azoknak az embertársaimnak is, akik még
homályos tudásúak, illetve teljességgel tudatlanok maradtak Isten igaz
létezése felől. Azoknak is meleg szeretettel ajánlom viszont, akik Isten
létezését már meg is tagadták, akik az Igaz Isten helyett már végérvényesen
is "más Istent" választottak maguknak. Magam is bízom ugyanis abban, hogy
még őket is meg lehet menteni az örök kárhozattól. Ha tehát Isten azt
akarja, hogy egyetlen egy eltévelyedett báránya se vesszen el, akkor én
magam sem akarhatok mást, de egyetlen egy embertársam sem akarhat mást, ha
maga is valóban azt akarja, amit az Isten akar. Isten ugyanakkor pedig azt
is akarja, hogy minden ember megismerje az "igazságot", azaz minden ember
eljusson az Igazság ismeretére.
Az "igazságot" az ember azonban soha nem hozhatja létre, mert az "igazság"
már eleve létező valóság. Isten maga ugyanis az egyetlen Igazság, és ezért
Ő maga minden igazságnak a forrása, Ő maga minden igazságnak az eredete. Az
ember éppen ezért nem is tehet mást, mint hogy egyszerűen csak tanúságot
illetve tanúbizonyságot tesz az Igazság, vagyis az egyetlen Isten egyedül
igaz valósága mellett. Az ember maga tehát soha nem teremthet, soha nem
hozhat létre igazán valós igazságot. Az emberi lélek legfeljebb is tehát
csak részese lehet az Igazságnak, még tehát a vele való teljes
azonosulásával is, ahogyan azt Jézus is tette. Az igazság tehát az, hogy
hozzánk testi emberekhez ("testekhez") pontosan Jézuson keresztül jutott el
az Isten igazsága, a tehát egyedül igaz és teljes Igazság, vagyis Isten és
a Vele valójában azonos szellemi és lelki együttes valóságának, együttes
egészének, az Örökkévalóságának igaz ismerete.
Jézus lényegében tehát Istentől küldött Igazság. Jézus Isten Igazsága
egészét a személyében tehát csak reprezentálta illetve képviselte, mind
tehát az akkori, mind pedig a jelen ember számára.
Nekünk, igazán hívő, Istenről beszélő embereknek János evangélistához
hasonlóan tehát mindig csak azt kell illetve szabad leírnunk vagy szólnunk,
amit egyenesen az Istentől jövően látunk illetve hallunk az Isten
igazságáról. Nekünk tehát már soha többé nem szabad azt tennünk, amit az
Isten ellenzői, az Igazság ellenzői tesznek. Ők ugyanis mind a saját maguk
által kitalált igazságokat, vagyis mindig csak a hazugságot terjesztik.
Ezek a "Hazugság hívei" pedig a legkönnyebben arról ismerhetők meg, hogy ők
az "igazságaikat" valamennyien érdekből, mindig csak pénzhaszonért, vagy
egyéb más, főképpen azonban anyagi előnyökért árulják, azaz mindig csak
ellenszolgáltatás fejében osszák meg a hallgatóikkal, az így viszont mindig
elsősorban őket, mintsem az Igaz Istent illetve Krisztust követőkkel.
Minden jóérzésű embert arra kérek tehát, hogy ezekről a róluk szinte már
ordító jelekből vegyék végre már észre, hogy soha nem ők azok az Istenhez
igazán hű emberek, akik önzetlenül terjesztik az igazságot és szentséget,
azaz egyengetik az Isteni Lélek útját, hanem pontosan ők a "báránybőrbe
bújt farkasok", aki egyszerűen csak tőrbe akarják csalni, még tehát a már
"engedelmes bárányokat" (Isten-hű, Istenhez tehát már végérvényesen megtért
lelkeket) is!
a "szerző"