Bevezetés

Eredetileg az volt a szándékunk - a Magyar Irodalmi Ritkaságok tájékoztató füzete is így hirdette -, hogy báró Orczy Lőrinc verseit rendezzük sajtó alá, de részben a költői anyag, részben a várható költségek nagysága miatt letettünk erről a szép tervről; részletkiadással pedig nem akartunk elébe vágni egy, esetleg szerencsésebb, teljes kiadás lehetőségének. A másik "nagyságos elme" költeményeit szemeltük tehát ki, hogy rajta mutassuk be irodalmunk legérdekesebb korszakának: a bécsi testőríróktól megindított felújulás irodalmának magyar ízét, műfajokban, formákban talán még szegény, de eszmékben, tárgyakban: életszemléletben máris gazdag területét. Ha másért nem, azért az eredeti kortörténetért is érdemes volt egybegyüjtenünk Barcsay Ábrahám verseit, amellyel az "elegáns poéta" elénk tárja Mária Terézia és II. József világát.

Költőnk kedveltségére mutat, hogy már többízben tervbe vették írásainak közzétételét. Kazinczy Ferenc ezt írja a Barcsay és Orczy verseit kiadni szándékozó Cserey Farkasnak (Lev. IV. 133. l.): "Orczynak és Barcsaynak verseit újra átdolgozni nem lehet; elég érdem lesz, ha azokat (mert Barcsaynak verseit az Orczyé nélkül nem lehet kiadni, sok levele válasz lévén az Orczyéra és az Orczyé nélkül nem értethetik), elég érdem lesz, mondom, ha systematikus rendbe hozod, holmi homályt felvilágosítasz..." Másutt: "magáért a nyelvért is érdemesek, hogy attól, aki magyarul ír, tanultassanak." Zombory Izidor János Barcsay Ábrahám élete és költészete című tanulmányában (Bp., 1895. 6. l.) Széchy Károly és Berkeszi István hasonló nyilatkozataira hivatkozva bejelenti, hogy: "Barcsay összes költői és prózai leveleit összegyüjtötte, melyek a mostani helyesírás szerint leírva, Gyulai Pál dr. szívessége folytán az Olcsó Könyvtárban a költő rövid életrajzával és jegyzetekkel ellátva meg fognak jelenni." Kristóf György, Barcsay költészetének alapos ismerője pedig így ír értekezésében: "Barcsay összes művei elrendezésünkben kiadásra várakoznak. Abban a határozottan misszilis művek költői levelek, a többiek meg versek címen külön csoportban jelennek meg." (IT. 1915. 165. l.) Tudomásunk szerint Dézsi Lajos is foglalkozott Barcsay köteményeinek közreadása gondolatával. (Főrangú kötőink, Génius.) Mindezek, sajnos, tervek maradtak s így a mi kis füzetünk az első gyűjteményes Barcsay-kiadás a magyar irodalomban.

Be kell számolnunk szövegközlésünk módjáról is. Minthogy nem volt alkalmunk egybevetni az egyes folyóiratokban s másutt megjelent szövegeket eredeti kéziratokkal - ezek javarésze a Radvánszkyak zólyommegyei radványi levéltárában fekszik, vagy az Orczy-család levelesládáiban lappang, a M. Tud. Akadémia Poétai Kalászok című kötege pedig Kis János-másolat -, kiadásunk nem is igényli a kritikai kiadás dicsőségét, hanem szerényen szólva: népszerűsítő. Külön gonddá vált a helyesírás kérdése. A versek egy részének (Két nagys. elme költ. szüleményei, 1789) helyesírása Révaié és nem Barcsayé, Széchy Károly és Berkeszi István is átírtan közölték az egyes szövegeket: így tehát mi sem törekedhettünk betűhívségre. De annyit mégis megtettünk, hogy a stílus korszerű ízének vagy tájszerűségének éreztetése kedvéért lehetőleg híven megőriztük a költő egyénileg jellemző hangképeit.

Sorrendünk Kristóf György említett beosztását követi: az inkább leíró vagy elbeszélő költemények a Versek, a nyilván társalgó vagy elküldött (misszilis) levelek az Episztolák csoportjába kerültek. Amennyire az idő rövidsége megengedte, mindenütt kimutattuk az időrendet s feldolgoztuk az egyes versekhez vágó tárgyi magyarázatokat, címmel láttuk el a címtelen verseket s beosztottuk egyes csoportokra (Radvánszky-család, testőrírók, Ányos, Orczy). Jegyzeteink közlik a lelőhelyeket s az összevetéseket is.

Mondanunk sem kell, hogy a VIII. A) osztály minden tanulója lelkes szorgalommal és érdeklődéssel vett részt a másolás munkájában. Az ő áldozatkészségüket dícséri a füzet megjelenése is: felerészben ők járultak hozzá, a másik felét - Korpás Ferenc igazgató úr szíves engedelmével - a Verbőczy István-reálgimnázium Segítő Egyesülete vállalta magára. Reméljük, hogy diákjainknak és szüleiknek érdekes olvasmányt, irodalommal foglalkozó egyetemi hallgatóinknak és irodalomtörténetíróinknak pedig tanulmányozásra méltó anyagot juttatunk a kezébe.