…törvényeink nemzeti nyelvünk ügyében… – utoljára az 1340. VI. törvénycikkely:

 

A MAGYAR NYELVRŐL

 

Őfelsége atyai szívének hív magyarjaihoz viseltető jósága azon újabb dicső példáit, melyeket a nemzeti nyelv gyarapítása eszközlése végett a jelen országgyűlés alatt is adott, a Karok és Rendek mélyen tisztelik, és

1. § Annak kegyelmes megegyezésével az országos felírások Ő eleibe már e jelen országgyűlésből egyedül magyar nyelven terjesztetvén fel – valamint azt: úgy

2. § Abbeli kívánságuknak kegyes elfogadását is, hogy ezentúl az ország határaibani köztörvényhatóságok is legfelsőbb helyre teendő felírásaikat szinte egyedül magyar nyelven szerkesztessék, hálás érzéssel törvénybe iktatják, – egyszersmind pedig határozzák: hogy

3. § A királyi helytartótanács nem csak intéző, hanem körleveleit is az országbeli minden törvényhatóságokhoz magyar nyelven bocsássa.

4. § Az egyházi törvényhatóságok a világi törvényhatóságokkal, s ezek egymással az ország határain belől levelezést egyedül magyar nyelven folytatni tartoznak.

5. § A magyar királyi udvari kamara a hozzá magyar nyelven író törvényhatóságokkal ugyanazon nyelven levelezzék.

6. § A káptalani kiadásoknak kezdő és befejező szakaszait, valamint a tárnoki széknek ítéletleveleit is magyar nyelven szerkesztetni kelletik.

7. § Oly helyeken is, hol a gyülekezethez szent beszédek magyar nyelven nem tartatnak, a jelen országgyűlésnek berekesztésétől számítandó három évek múlva az anyakönyvek magyar nyelven írassanak.

8. § Ezentúl minden vallásbeli különbség nélkül plébánusoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak és segédeknek olyak alkalmaztassanak, kik a magyar nyelvet tudják.

9. § Őfelsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy a magyar nyelvnek tudása a katonai véghelyeken is gyarapíttassék, s a magyar ezredeknek kormányai a magyarországi törvényhatóságokkal magyar nyelven levelezzenek.

10. § Az országos pénztárak kezelésérőli számadások magyar nyelven folytattassanak.

11. § Őfelségének megegyező kegyelmes akaratjával a Magyarországban és ahhoz kapcsolt Részekben kinyomtatott minden munkákból a magyar Tudós Társaságot egy példány illeti.