CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
1. A külkereskedelmi termékforgalmi statisztika nemzetközi összefüggései
1.1. Nemzetközi szerződések
1.2. Európai uniós jogszabályok
1.3. Nemzetközi módszertani kiadványok
1.4. Számbavételi rendszerek
1.5. Nemzetközi osztályozások
2. A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana
2.1. Hazai jogszabályok
2.2. A megfigyelés köre
2.3. A megfigyelés időszaka
2.4. Ügylettípusok
2.5. Értékelés
2.6. Mennyiség
2.7. Partnerországok
3. Adatgyűjtés és az adatok feldolgozása
3.1. Az adatok forrása, adatszolgáltatók
3.2. Adatellenőrzés, érvényességi, hihetőségi vizsgálat
3.3. Gyűjtött és becsült adatok, a becslési folyamat
3.4. Indexszámítások
4. Tájékoztatás
4.1. A tájékoztatás rendje
4.2. Revíziós politika
4.3. Adatbázisok
4.4. Az európai uniós és a hazai publikációkban szereplő adatok eltérései
A KSH módszertani kiadványsorozataiban eddig megjelent kötetek
Mellékletek
A Kombinált nómenklatúra (CN)
B Egységes külkereskedelmi termékjegyzék (SITC)
C Forgalomból kizárt termékek
D A tagállamok statisztikai területe
E Leggyakoribb vámeljárások
F Egységes vámokmány
G Intrastat-kérdőív
Bevezetés
A termékek és a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme a mögöttünk hagyott
évtizedekben dinamikusan fejlődött, ma már alapvető hatást gyakorol a
nemzetgazdaságok működésére, fejlődésére és a mindennapi életre. A
külkereskedelem-statisztika célja a felhasználók - a kormányzat, az ipari
és kereskedelmi vállalkozások, a hazai és nemzetközi szervezetek, a kutatók
és a közvélemény - adatigényeinek kielégítése.
A külkereskedelmi statisztika összeállítása a nemzetközi gyakorlatban az
ENSZ-ajánlások alapján történik, amelyek meghatározzák - többek között - a
megfigyelendő termékek körét, az értékelési alapelveket, az elszámolandó
ügyletek típusát. Ugyanakkor többféle számbavételi rendszer alkalmazhatóságát
ismerik el, és ez jelentős eltérést okozhat a nemzetközi adatok összehasonlításánál.
A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika az Európai Unióhoz
történő csatlakozást, 2004. május 1-jét megelőzően a vámokmányokból
származó adatokon alapult. Azt követően két alrendszer - az Extrastat és az
Intrastat - segítségével mérjük a külföldi és belföldi forgalmazók közötti
és a határátlépést fizikailag is megvalósító termékmozgásokat. A
terminológia eltér az Unión kívüli országokkal folytatott (Extrastat),
illetve a tagországok közötti kereskedelemre (Intrastat) vonatkozóan. A
nem tagországokkal kötött ügyletek esetében a hagyományos - és a teljes
forgalomra is vonatkozó - import és export fogalompár, míg az Európai
Unión belüli kereskedelemmel kapcsolatban a beérkezés és a kiszállítás
használatos.
A jelen módszertani füzet a termékek külkereskedelmének megfigyelésére
koncentrál, ezért a külkereskedelem fogalmát a termékforgalomra
értelmezzük. Mivel a termékek mellett a szolgáltatások külkereskedelme is
egyre jelentősebb méreteket ölt, annak módszertanáról külön kiadványban
adunk számot.
Kiadványunk a magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika jelenlegi
rendszerét írja le. A termékeket, az árukat és a javakat ebben a
módszertani füzetben - a gördülékenyebb stílus kedvéért - azonos
fogalmakként használjuk.