¹²²² A kincstári javak fönnmaradt részét Fogarason és Fehérváron kívül fordítsátok az adománybirtokosok kielégítésére, akiknek a fejérvári jószágokból az ő részüket e határozat erejénél fogva a főkormányszéknek kell átengedniök; ha még valami fönnmaradna, vegyétek meg a kincstártól, és így gátoljátok meg, hogy a kamarának, a klérusnak és bármilyen idegen elemnek alkalma legyen rá, hogy ilyen javakat a császártól kieszközöljön, és benneteket jelenlétével sokféleképpen zaklasson. Ilyen módon szilárdítsátok meg a kormány és következésképpen a haza méltóságát, nyugalmát, a magatok jövedelmét, az utódaitok vagyonát és jószágát, és a változások ellen, és idegenek birtokszerzése ellen is, amely nektek, amint látom, nem valami kedves, biztosítsátok magatokat örökre. Ma mindez hatalmatokban van, ne engedjétek, hogy ez a talán soha vissza nem térő alkalom kicsússzék a kezetekből. Én a magam részéről, amit hazátok boldogulására megtehetek, nem fogom elmulasztani, mindaddig, amíg magatok el nem hagyjátok magatokat. A kegyelmes császár pedig mindent a ti javatokra cselekszik és fog cselekedni.