¹⁸¹⁵ A 9. rész „a zsidók és a környül lakó népek büntetésé”-nek leírása. Minthogy a nép „paráznák és hitetlenek gyülekezete”, kiki „az ő szívében… lest hány”, az Úr elhatározza megbüntetésüket. S így Sionból „nagy sírásnak szava hallatik: Miképen rablattatánk el! mi módon szégyenítteténk meg felette igen! Mert elhagytuk a földet, mert a mi lakóhelyeinket az ellenség elpusztította… Mert feljött a halál a mi ablakainkra, bejött a mi palotáinkba, hogy elvezesse a kicsiny gyermekeket az utakról, az ifjakat az utcákból.” (9:19. 21.) A könyv további részei is a pusztulást és siralmat részletezik. „Mert ezt mondja az Úr a fiak felől és a leányok felől, kik ez helyen születtenek, és azoknak anyáik felől, akik szülik azokat, és azoknak atyáik felől, akik nemzették azokat itt e földön. Keserves halállal halnak meg, nem sirattatnak és el nem temettetnek, ganéjjá lésznek e földnek színén: fegyver és éhség miatt emésztetnek meg, és lészen az ő holttestek az égi madaraknak és a földnek vadainak étkei.” (16:3. 4.)