³⁰⁵ NYOLCADIK RÉSZ – HUSZADIK RÉSZ

(1649–1666)

Bethlen Miklós 1649 és 1660 közt végezte iskoláit Erdélyben, Gyulafehérvárott Keresztúri Pál, majd Basire Izsák, utóbb Kolozsvárott Apáczai Csere János vezetése mellett. Keresztúri Pál az új pedagógiai módszerekkel nyújtott formális nyelvi képzésen túl reális ismeretanyagot sajátíttatott el tanítványaival. Az oktatás gyökeres megreformálását – az anyanyelven való oktatás bevezetését és modern, sokoldalú tudásanyag közlését – Apáczai Csere János tűzte ki célul maga elé, s mellette Bethlen Miklós a korszak polgári protestáns világnézetével is megismerkedik. Apja külföldi tanulmányútra küldi. Első útjának fő állomásai: Bécs, Heidelberg, Utrecht, Leyden – e városok főiskoláin széles körű, korszerű műveltségre tesz szert –; azután meglátogatja Londont és Párizst. Második útján meglátogatja Zrínyi Miklóst Csáktornyán, majd Zrínyi halála után Velencébe megy, s Dalmácián, Horvátországon át tér haza.

Az Önéletírás részletekbe menő ismertetését adja az Erdélyben alkalmazott oktatási módszereknek, a tanárok pedagógiai gyakorlatának. Célja az, hogy az oktatás korszerű formáinak meghonosítását mozdítsa elő Erdélyben. A külföldi tanulmányútról szóló fejezetekben már rövidebben – bár pontosan – számol be professzorairól és a hallgatott előadásokról, valamint külföldi életmódjáról, kalandjairól. E rész kiemelkedő fontosságú fejezete Zrínyi Miklós halálának leírása.