⁴³⁴ Ezeket kapja meg a gyermek, akinek Bethlen a vezetékneve. A keresztnevét a szfinx fogja megmondani, csak legyen ott a bölcs Oidipusz is. Igen kedves volt ő az öregnek; képzelt vadállat tépte őt szét, föloldotta a fösvény kéz, de börtönbe juttatta a rút szenvedély, karjával ölelve át; akit a másik világ nem fogad be. A harmadik szász város zárja magába azt, aki őt nemzette. Ez a három dolog egy, és ha meg akarsz számlálni három aranyat, mondd meg nekem, mert mindig nagy barátod leszek: ott van, ahol az erdélyi várost hamelni egerek lakják, ott, ahol az Olt folyó a géták hegységei közé folyik be.

A vers a Bethlen Józsefhez intézett levél címzése rejtvény formájában. Ezért a célzás a szfinxre és Oidipuszra: a görög rege szerint Thébai városát egy oroszlántestű, leányfejű szörnyeteg – a szfinx – tartotta rettegésben azzal, hogy megölt mindenkit, aki az általa feladott rejtvényt nem tudta megoldani. A kérdést Oidipusz fejtette meg, elnyerve ezzel Thébai királyságát.

A vers a József keresztnevet a bibliai József életére való célzással írja körül: ő volt az apa legkedvesebbje, akiről testvérei azt mondották, hogy vadállat tépte szét; s akit rabszolgának adtak el Egyiptomba. Itt kedvező helyzetben volt mindaddig, míg gazdája felesége, Putifárné viszonzatlan szerelmében börtönbe nem juttatta. József Egyiptomban halt meg, s a másik világot – a zsidók új hazáját – már nem ismerte meg.

Az utolsó két sor mondja meg József lakóhelyét, mely az Olt folyótól nem messze a hegyek lábánál fekvő Nagyszeben lehetett. A hamelni patkányokra való célzás az erdélyi szászok eredetmondájára utal; eszerint az erdélyi szászok Hamelnből odavarázsolt gyermekek utódai.