Bevezetés

A Magyarország 2015 projekthez hasonló nagyszabású kutatások Nyugaton igen gyakoriak és különböző nevek alatt futnak, mint stratégiai kutatás, fejlesztéspolitika avagy távlati tervezés. Magyarországon ez a kutatási irány még nem alakult ki, ahogy a közpolitikai intézetek (policy institute) intézményrendszere sem jött még igazán létre. A stratégiai kutatás lényege mindenekelőtt az, hogy távlatokban gondolkozik és a felgyűlt társadalomkutatási eredményeket az alkalmazás, a megvalósíthatóság szempontjából tekinti át és használja fel. A stratégiai kutatás olyan interdiszciplináris megközelítésre, szintézisre törekszik, ami az egyes kutatási területeket átfogó, koherens és egységes modellé egyesíti, vagyis a hangsúlyt a szinergiákra, az egymást kölcsönösen felerősítő hatásokra helyezi, és ezzel a fejlesztéspolitika számára a hosszú távú beruházásban és az eszközök felhasználásában az optimális megoldást keresi. Végül, a stratégiai kutatás avagy távlati tervezés alternatívákban és forgatókönyvekben gondolkodik, amelyek nemcsak választási lehetőségeket kínálnak a fejlesztéspolitika számára, hanem egyben a feltárt alternatív megoldásokon keresztül a változó világhoz való gyors alkalmazkodást is lehetővé teszik.

A Magyarország 2015 projekt ilyen stratégiai kutatás, amely a fejlesztéspolitika és a távlati tervezés széles alapzatául és tudományos hátteréül kíván szolgálni azzal, hogy az átfogó reformok megalapozását végzi a stratégiai kutatás eszközrendszerével. Ez adja a projekt innovatív jellegét, amelyet markánsan alátámaszt a többtucatnyi, a jelenlegi helyzetből kiinduló, széles adatbázist felépítő és a Magyarország 2015 távlatában a teendőket felvázoló tanulmány, amelyekből a nagy összkép elkészíthető.

A projekt a közpolitikai intézetek kutatómunkáját egy kutatói hálózat megszervezésén keresztül végezte, amelyben tucatnyi kutatóhelyről mintegy száz kutató munkája összegeződött. A Magyarország 2015 projekt tehát egyrészt a kutatói kontinuitást képviseli, azaz folytatja a Magyarországon már megkezdett "jövőkutatást", a jövő kutatásának és a tervezésnek a különböző kutatóhelyeken megkezdett erőfeszítéseit, s ezzel behozza a nemzetközi kutatási eredményeket is, másrészt fordulatot jelent annyiban, hogy ez a projekt az első nagyszabású kísérlet az átfogó szintézis kialakítására, amely egészében véve az EU tervezésébe, hétéves pénzügyi perspektívájába és a Lisszaboni Stratégia kereteibe illeszkedik. A projekt ennek megfelelően szervezetileg négy tematikus és egy horizontális munkacsoportból áll. A tematikus munkacsoportok egy-egy sajátos területet vizsgálnak a nemzetközileg elfogadott főbb témacsoportok szerint (versenyképesség, tudásalapú társadalom, szociális kohézió és fenntartható fejlődés). Az intézményi munkacsoport viszont horizontális metszetben az ezeken a területeken szükséges reformok intézményi feltételrendszerét és következményeit elemzi az európai uniós tagsági működés keretében.

A 2005. elején meghatározott céljai szerint a Magyarország 2015 projekt feltárta a középtávú fejlesztés számára jelentkező áttörési pontokat és veszélyzónákat, kialakította az alternatív válaszokat és kijelölte a prioritásokat, s ezzel a társadalmi tervezés módszertanának kidolgozásához is hozzájárult a további projektek számára. Az általános értelmezési keretet az EU Lisszaboni Stratégiája adja, amelybe Magyarországnak is messzemenőkig be kell kapcsolódnia. A projekt azonban alapvetően arra irányult, hogy felkutassa azokat a sajátos magyar adottságokat, amelyekből versenyelőny származik, vagyis fejlesztésük révén a magyar versenyképesség optimálisan növelhető, illetve ahol az egyes fejlesztési irányok felerősítő hatása, szinergiája maximálisan jelentkezik. A projekt arra is szolgált, hogy tisztázza a magyar közép- és hosszú távú érdekeket az EU-ban, vagyis kidolgozza a "magyar szerep" és a "magyar esély" problematikáját.

Az Operatív Irányító Testület (OIT) 2005 januárjától rendszeresen ülésezett, 2005 májusában elkészült a projekt ötven oldalas előzetes összefoglalása, mint kutatási terv. 2005 őszén kéthetenként az egyes alapvető anyagok szélesebb szakmai körben, meghívott szakértőkkel megvitatásra kerültek, így például az agrárkérdés vagy a foglalkoztatás problémái. A tanulmányokat csak 2005 októberében lehetett megrendelni, mert a projekt finanszírozása csak akkor kezdődött el, ezért a munkacsoportok belső vitái és a munkacsoportok közötti egyeztetések nagyrészt 2006 decemberére maradtak, vagy áthúzódnak a következő szakaszra. 2005 végére azonban a projektben megtörtént a széles alapvetés, mivel többtucatnyi tanulmány elkészült, amelyek a következő kutatási szakaszban a munkacsoportok között összegezés révén lehetővé tették az átfogó szintézis, a koherens koncepció kialakítását a Magyarország 2015 témakörében.

A Magyarország 2015 projekt első szakaszában szükségképpen a rész- tanulmányokon volt a hangsúly. Az elkészült több tucatnyi tanulmány el is végezte ezt a feladatot, s az öt munkacsoport kutatásának eredményként többé-kevésbé összeállt a kép a 2015-ös év Magyarországáról, valamint az odavezető folyamatokról. Ezek a résztanulmányok hét önálló kötetben meg is jelentek. A stratégiai kutatás második szakaszában szükségképpen az összegezésre tevődött át a hangsúly, bár az előzetes összegezések már az első szakasz végén minden munkacsoportban elkészültek, és az MTA részjelentésben megfogalmazásra kerültek. Ám a kutatás második szakaszában is szükség volt rész-tanulmányokra, alapvetően két okból. Egyrészt azért, mert éppen a nagy összegezések mutatták meg az egyes munkacsoportokban, hogy milyen témák hiányoznak még, akárcsak azért is, mert az érintett kutatók nem álltak rendelkezésre ebben a rendkívül rövid időszakban. Másrészt azért, mert az EU a rohamos átalakulás állapotában van, és csak 2006 júniusában született meg a végső döntés a 2007 és 2013 közötti pénzügyi perspektíváról és a kohéziós politikáról, ami megadta a stratégiai kutatás végső keretét, azaz az EU 2015 jövőképet, mivel azok döntően befolyásolják a Magyarország 2015 perspektíváját és a projekt végső formáját. Reményeink szerint a Magyarország 2015 projekt fontos úttörő szerepet játszik a stratégiai kutatások fellendítésében és a hosszú távú tervezés elméleteinek, valamint módszereinek kidolgozásában. A gördülő tervezés elvei alapján ígéretes a Magyarország 2015 projekt folytatása a Magyarország 2020 projekt keretein belül.