A – C

[1623-ig]

Kemény János 1607-ben született Magyarbükkösön, Alsófejér vármegyében. Családja, a gyerőmonostori Kemény család Erdély legrégibb családjai közé tartozott, s rokonságban volt az ország több vezető szerepet játszó családjával. Címere a királyi koronából kiemelkedő szarvas.

Kemény szűkebb rokonságának az emlékiratban említett tagjai a következők:

 

Péter

†1620

 

Anna

1. Bethlen Farkas

2. Macskási Ferenc

 

János

1607–1662

1. Kállay Zsuzsanna

2. Lónyay Anna

 

Kemény Boldizsár

†1630

(Anyja Sarmasági Anna.)

1. Lázár Anna

2. Tornyi Zsófia

(Apja Tornyi Tamás,

anyja Toldi Petronella.)

 

Ferenc

1636–1661

Simon

1633–1675

 

Boldizsár

† 1657

 

Péter

Toroczkai Klára

 

Erzsébet

1. Szalánczi János

2. Basa Tamás

 

Zsófia

1. Nemes Bálint

2. Mikes Benedek

 

Kata

Bethlen Ferenc

 

Petronella

 

Kemény életének első éveiben Rákóczi Zsigmond, majd Báthori Gábor uralkodik Erdélyben. Őket váltja föl a fejedelmi székben 1613-ban Bethlen Gábor, akinek 1629-ig tartó uralma az önálló Erdély fénykorát jelenti. Az ország bel- és külpolitikai, gazdasági és hadügyi viszonyai megszilárdulnak, a kulturális élet virágzásnak indul. Kemény pályájának kezdeteit is a fejedelmi udvar vonzóereje határozza meg: a szülői háznál és Gyulafehérvárott folytatott – rövid ideig tartó – tanulmányok után tizenhat éves korában Bethlen Gábor „inasa” lesz, s a fejedelem mellett személyi szolgálatokat teljesít.

Az Önéletírás első része három fejezetben tárgyalja az író családja történetét, gyermekkorát s a születése előtti években és gyermekkorában Erdélyben végbement eseményeket.