Báthori Zsigmond első ízben 1594-ben mondott le a fejedelemségről, s kiindult Erdélyből. Még a kővári várban való tartózkodása idejében meggondolta magát, visszatért, s kivégeztette a török párt vezetőit, köztük Báthori Boldizsárt. Másodszor 1597 decemberében távozott Prágába a császárhoz, s 1598 nyarán tért vissza. 1599 márciusában Báthori Andrásnak adta át az uralmat, s Lengyelországba ment. Innen a lengyel fővezér és a moldvai vajda támogatásával tért vissza, s 1601 februárjában újra fejedelem volt, már mint a török orientáció híve. Néhány hónap múlva Basta és Mihály vajda seregeivel szemben vereséget szenvedett, és menekülni kényszerült. Még egyszer török és tatár segítséggel Brassóból kiindulva próbálta meg uralmát visszaszerezni. Kezdeti sikerei után megtorpant, lemondott, s a császártól évjáradékot húzva Prágában halt meg. – Oppeln és Ratibor 1532-ig önálló hercegségek voltak Sziléziában; ekkor osztrák fennhatóság alá kerültek. Az erdélyi fejedelmekkel folytatott alkudozásokban a Habsburgok a két területet többször is fölkínálták személyi kárpótlásként magyarországi vagy erdélyi területekért.