Bevezetés

Az elmúlt másfél évtizedben, a piacgazdaságra való áttérés időszakában lényeges változások jellemezték - többek között - az oktatás területét is. A rendszer rugalmasabbá vált, a képzési paletta közép- és felsőfokon is szélesedett, kínálata bővült, több lehetőséget kaptak az egyházak, valamint az alapítványok által fenntartott intézmények.

Meghosszabbodott a tankötelezettség, először a 16. évre, majd (2004-től) a 18. évre tolódott. Módosult az intézményi struktúra: a piaci és a társadalmi igények által motiváltan a szakmunkásképző intézmények jelentős része betagozódott egy szakközépiskolai intézménybe, vagy önállóan indított szakközépiskolai osztályokat, miközben a gimnáziumok egy része is felvállalt szakközépiskolai képzést.

Ezzel egyidejűleg az oktatásban leginkább érintett 25 év alattiak korosztálya szinte folyamatosan csökkent, ennek ellenére azonban a közép-, de különösen a felsőfokú képzésben részt vevők száma lényegesen megemelkedett. Jól érzékelhető, hogy 1990 és 2005 között '61 középfokú szakképzés az érettségire épülő képzés felé tolódott el, a felsőoktatásban pedig az egyetemi, főiskolai szintű alapképzés mellett megjelent az akkreditált iskolai rendszerű szakképzés, és egyre nagyobb szerephez jut a szakirányú továbbképzés.

A tanulmányi időszak meghosszabbodásához, a tanulók számának növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a szakképzésben nőtt a képzés időtartama, kibővült a második szakmát, ill. a másoddiplomát szerzők köre.

Kiadványunkban arra törekedtünk, hogy bemutassuk az elmúlt másfél évtizedben az észak-alföldi régióban bekövetkezett változásokat. Elsőként az érintett korosztály létszámának alakulását, az azt befolyásoló tényezőket ismertetjük, és ebben a fejezetben térünk ki a népesség, ill. a foglalkoztatottak iskolázottsági színvonalának időközbeni változására is.

Ezt követően - az 1990 és 2005 közötti időszak áttekintésével - képzési fokozatok szerint előre haladva részletesen foglalkozunk az iskolai rendszerű oktatásban feladatokat ellátó intézményi egységek számának, befogadó képességének, a régió tanuló- és pedagógus létszámának alakulásával, az intézményi egységek kihasználtságával. Bemutatjuk az alapellátásban a települések között meglévő különbségeket, a középfokú és a felsőoktatásban szerepet vállaló intézményi struktúrát, annak változását.

A vizsgált másfél évtized alatt az oktatást érintő jogszabályok több esetben változtak, ennek megfelelően a statisztikai adatgyűjtések, a fogalmak is módosultak. Az elemzés során - a korábban közölt adatok új metodika szerinti átdolgozásával - az összehasonlíthatóságot a főbb adatok esetében biztosítottuk, ahol erre nem volt lehetőség, lábjegyzetben utaltunk az eltérő tartalomra.