Cserei Mihály (1667-1756) a Csíkszereda közelében fekvő Csíkrákoson született, jómódú nemesi család sarjaként. Műveltségét jórészt autodidakta módon szerezte, csupán a székelyudvarhelyi református kollégium osztályait járta végig. Igen fiatalon a nagyhírű kancellár, Teleki Mihály szolgálatába lépett, az ő inasaként vett részt a zernyesti csatában, majd azt követően Thökölyhez csatlakozott. A „kuruc király” bukása után Apor István fejedelmi kincstárnok titkára lett, így sok politikai tapasztalatra tehetett szert. Miként az erdélyi nemesek többsége, ő is szembehelyezkedett Rákóczi kurucainak mozgalmával, majd később nagyajtai családi birtokára vonult vissza.

Históriá-ját 1709-1712 közt írta Brassóban. Elbeszélését II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának kudarcával, az önálló Erdély bukásával kezdi, s a Rákóczi-szabadságharc bukásával zárja le. Ez a fél évszázad az önálló Erdély haldoklásának kora, ekkor bomlik föl fokozatosan az az állami, gazdasági és kulturális intézményrendszer, amelyet Bethlen Gábor és a két Rákóczi György épített ki, s amelynek eredményeképpen Erdély az európai politikában is számottevő hatalommá válhatott. Az 1660-as évek elejének kormányzati válságai után a gyönge kezű Apafi Mihály fejedelemsége képtelen volt rá, hogy az országot a belpolitikai viszályoktól, a korrupciótól, az anyagi és erkölcsi romlástól megóvja. A gyanakvó fejedelmet Teleki Mihály kancellár teljesen hatalmába kerítette, a politikai vezetés mindinkább az ő személyes érdekeinek a szolgálatába állt. Cserei Históriá-jából vett szemelvényeink egy része ezt a folyamatot mutatja be. A szerző különös élességgel és részletességgel irányítja rá a figyelmet azokra a praktikákra, amelyek révén Teleki Erdély két legjelesebb politikusát, Bánffy Dénest és Béldi Pált a halálba kergette. Az egyetértés, a politikai éleslátás és higgadt megfontolás hiánya miatt egyre mélyebbre süllyedő erdélyi kormányzat életébe kevés emlékirat enged oly mély bepillantást, mint éppen Cserei Históriá-ja.

Szemelvényünk másik részlete a Rákóczi-kori Erdély közhangulatát mutatja be: a kurucellenesség indítóokait, a Rákócziról elterjedt híreket, fogságának körülményeit, nem utolsósorban pedig az erdélyi hadi cselekmények lefolyását. A magánélmények intimitása és szubjektivitása sajátos módon váltakozik történelmi tényeket elbeszélő objektivitásával, ez adja Cserei művének sajátos hangulatát. Főként a szereplők sokoldalú jellemzése, a lélektani alapozás és a pergő párbeszédek beiktatása hozza közel Cserei művét a szépírói alkotásokhoz, így válnak Históriá-jának némely részletei novelláknak is beillő egységekké. Szövegünk Kazinczy Gábor kiadásán alapul (Újabb Nemzeti Könyvtár, Pest 1852), de ezt természetesen a kötetünk egészére alkalmazott elvek szerint írtuk át. Újabb teljes kiadása máig sincs Cserei művének.