| Héj páva, héj páva, császárné pávája! |
| Szegény legény vótam, gazdag leánt vettem; |
| S a gazdag leánnak kedvit nem lelhettem; |
| A vásárba mentem, piros csizmát vettem, |
| Avval hazamentem s az asztalra tettem. |
| – Kéncsem, feleségem! mondj uradnak íngem! |
| – Én bizony sohasem, teljes életembe! |
| Mert apám házánál nagyobb urak jártak, |
| Őköt sem uraltam, téged sem urallak. – |
|
| Héj páva, héj páva, császárné pávája! |
| Szegény legény vótam, gazdag leánt vettem, |
| S a gazdag leánnak kedvit nem lelhettem. |
| A vásárba mentem, rojtos ruhát vettem. |
| Avval hazamentem, s az asztalra tettem. |
| – Kéncsem, feleségem, mondj uradnak íngem! |
| – Én bizony sohasem, teljes életembe! |
| Mert apám házánál nagyobb urak jártak, |
| Őköt sem uraltam, téged sem urallak! – |
|
| Héj páva, héj páva, császárné pávája! |
| Szegény legény vótam, s gazdag leánt vettem, |
| A gazdag leánnak kedvit nem lelhettem; |
| Az erdőre mentem, somfabotot szeltem, |
| Avval hazamentem, a pad alá tettem. |
| – Kéncsem, feleségem, mondj uradnak íngem! |
| – Én bizony sohasem, teljes életembe!… – |
| Botom elékapám, hátára vagdalám;… |
| – Uram vagy, uram vagy! halálig, uracskám! |
|
|
