Feltehetőleg a Gyöngyösitől nem messze lakó Dósa Ádámné Inárcsi Nagy Borbáláról van szó, aki Gyöngyösi úrnőjének, Széchy Máriának a távollétét kihasználva – valódi vagy megalapozatlan – pletykákat írt meg a költő bizonyos szerelmi ügyeire vonatkozóan. Levelében ezt a „vádolást” Gyöngyösi tréfálkozó hangon utasítja vissza. Erre annál is inkább szüksége volt, mert néhány hónappal korábban Murányból már hasonló híreket kapott titkáráról Széchy Mária. Komolyan ugyan nem haragudhatott az úrnő, mert 1668 végén áthelyeztette Gyöngyösit Murányból a félreeső helyen levő Balogvárba. A levél további részében többször is említett „számkivetettség”, „proscribáltatás” erre vonatkozik. Gyöngyösi még Dósáné további intrikái után sem esett ki Széchy Mária kegyeiből, mivel 1669-ben további birtokadományokban részesült.