Bocskai közvetlen kapcsolatban állt a Wesselényi-féle összeesküvés ekkori vezetőivel, Zrínyi Péterrel és I. Rákóczi Ferenccel. Levelének kétségbeesett hangja érthető, hiszen erre az időre már nyilvánvalóvá vált, hogy a szűk körű megmozdulás nem érhet el eredményt a Habsburgokkal szemben, s a megtorlástól joggal lehetett tartani. Az alábbiak megértéséhez szükséges legfontosabb előzmények: 1670 március-áprilisban Zrínyi és Rákóczi fegyveres felkelést indított, de már a május eleji tállyai gyűlésen kiderült, hogy Zrínyi Bécsbe ment kegyelmet kérni. A gyűlés ezért behódolt I. Lipótnak, Rákóczi pedig Munkácsra menekült anyjához, Báthori Zsófiához. Ezt megelőzően az összeesküvők Apafi Mihálytól vártak segítséget, de mivel Erdélyben kitudódott, hogy Zrinyi közvetlenül is fölvette a kapcsolatot a Portával, s a korabeli felfogás szerint titokban Rákóczi fejedelemségét kérte a töröktől, Apafi elhatárolta magát a felkeléstől. Bocskai igyekezett cáfolni azt a – bizonyára alaptalan – vádat, hogy ő is Rákóczi fejedelemségét kívánta volna.