CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETŐ |
Tartalom
A Kiadó előszava
Publisher's preface
A bölcsesség kulcsa tanítás
Dzsingisz kán élete (1162-1227)
Dzsingisz kán öröksége
Ősök tisztelete - zászló kultusz
A nagykán öröksége a források alapján
Bölcsesség kulcsa
Irodalomjegyzék
A bölcsesség kulcsa
Bevezető
A mongol történeti irodalom egyik páratlan emléke a Bölcsesség kulcsa című
verses tanítás, mely a kutatók véleménye alapján valószínűleg még Dzsingisz
kán korából maradt ránk. A műről a Yuan-dinasztia korában (1270-1368)
készülhetett írásos változat, azon kívül a pusztai törzsek között több
évszázadon keresztül szóbelileg is öröklődött az ősök tanítása, majd
később, amikor az írásbeliség elterjedt és megnőtt a történetek
feljegyzésének fontossága a mongolok körében, akkor a mű, többféle meglévő
változatát az írástudó buddhista szerzetesek írásban is megörökítették.
A jeles művet a külföldi kutatók a 19. század második felétől fedezték fel,
azóta a műről néhány elemző publikáció látott napvilágot. N. Sz. Jahontov
szerint a Szentpétervári "Keleti Intézet" könyvtárában a mű mintegy
húszféle változatát tárolják. A belső-mongol Szarantuja kutató az ottani
irattárakban tizenkét változatot talált. Mongóliában a 20. század elején
kétszer nyomtatták ki Dzsingisz kán tanítását, majd C. Damdinszüren
egyesítette a meglévő változatokat, és azt adta közzé 1959-ben.
A mongóliai rendszerváltás után néhány mongol kutató ismét közreadta a
művet cirill betűs változatban, azért, hogy a régi mongol írást nem ismerők
is el tudják olvasni birodalomalapító ősük tanításait.
A mű ujgur-mongol és cirill betűs, egységes változata 2002-ben jelent meg
ismét Ulánbátorban, S. Csojmaa közreműködésével, aki azért döntött a két
változat megjelentetése mellett, hogy az ujgur-mongol írást a mongolista
kutatók fel tudják használni, a cirill betűs változatot pedig a mongolok
minél szélesebb körben tudják elolvasni. (Sajnos, a mai napig a mongolok
jelentős része nem ismeri a régi írást, hiszen annak használatát
megtiltották 1941-ben.)
A nevezett művön kívül a korabeli mongol bölcs mondások, példázatok sora
található az Erdeni-jin Tobcsi (Drágakő Foglalat) valamint az Altan Tobcsi
(Arany Foglalat) nevű 17. századi mongol krónikában. Azokban már a szerzők
a korabeli szóbeli hagyományokat is feljegyezték, közülük a nagykán
fiaihoz, tanácsadóihoz szóló bölcsességeket. Ezek jól illeszthetők a
Bölcsesség kulcsa tanítás formájához és stílusához. Bár a feljegyzett
tanítások nagyságában nem hasonlítható a mongolság legnagyobb korai
alkotásához, a 13. században íródott Mongolok titkos történetéhez, de annak
jó kiegészítését adja, hiszen mindkettőben a korabeli mongol bölcseleti
kérdések, tanítások, példázatok legszebb példái olvashatók.