Vultis, ex animae ipsius testimonio comprobemus?… – Akarjátok, hogy magának a léleknek tanúságával bizonyítsunk? Ez (a lélek) ha a test börtönébe van is szorítva; ha gonosz intézmények veszik is körül, ha kívánságok és ösztönök sorvasztják is, ha hamis isteneket szolgál is; mégis amikor magához tér, mintegy részegségéből, álomból, mihelyt visszanyeri egészségét, Istent is megnevezi: egyedül azért, mert valóban ez az egy Isten az egy, az igaz, jó és nagy; „Amit az Isten adott” mindenki így beszél; azt is bizonyítja, hogy bíró ő: „Isten látja” és „Istennek ajánlom” és „majd visszaadja az Isten”; ó, bizonysága a természeténél fogva keresztyén léleknek! Végre pedig, aki ezeket mondja, nem a Capitoliumra néz, hanem az égre, mert tudja, hol lakik az élő Isten.