Ser�� amavi… – Későn szerettelek, szépség, aki oly régi vagy és olyan új, későn szerettelek! Én idekint kerestelek téged. Szépséges alkotásaid felé rohantam, én, aki rút maradtam. Akik távoltartottak tőled, olyanok voltak, hogyha tebenned sem volnának, egyáltalában nem is volnának. Mikor már veled egy leszek egész valómban, nem lesz többé számomra fájdalom és fáradság, s életem élő élet lesz, egészen teli tevéled! Minthogy azt jól is emeled, akit eltöltesz valóddal, most amikor még nem teltem meg véled, terhemre vagyok. (Balog József fordításából)