In promptu adest nobis monumentum… – Itt van előttünk hitványságunk nyilvánvaló jele: abban amit lábunkkal tapodunk. Hajolj le a földre és gondold meg, hogy földből vagy alkotva. Mi megvetésre méltóbb, mint mi? Mit tarthatnánk joggal hitványabbnak, mint magunkat? Láttál valakit világos ruhában drágakövekkel és selymekkel ékesen? Meg ne tévesszenek a képek. Gondold meg, hogy Isten az embert a föld sarából formálta. Közel van előtted alacsonyságod emlékeztetője. Szitkozódó és dühös ember, honnan haragod? Megaláztak? Nem bírod el, hogy hitványnak mondanak? Süsd le szemed, és megnyugszik haragod. Nézz a földre és gondold el: hitványnak mondott engem, aki földből lettem, kevésbé hitványnak mondott, mint ami vagyok.