FILM KÉSZÍTÉSE

A PSZICHOVÍZIÓ című magyar könyvből

A könyv

• írója: bikafalvi MÁTHÉ László (Larry Matthews) - Budapest
• címe: egy új magyar szóösszetétel
• alapötlete: 1988-ban született
• kiadásra került: 2000-ben a Kornétás Kiadónál
• témája: a magyar géniusz- új találmányok, inspiráció a konstruktív elméknek, sokszor humorosan anekdotázva

A szerző

• távközlési kutató-fejlesztő konstruktőr (jelenleg nyugdíjas)
• az 1990-es évektől több humoros könyv írója (pl. Murphy törvények)
• az első TV-játék megvalósítója (elektronikus)
• publicisztikái hazai és magyar-nyelvű külföldi lapokban jelentek meg
• műszaki-tudományos előadásokat tartott belföldön és külföldön
• találmányaiból kettő az első magyar űrtávközlési állomásban működött (Taliándörögd)
• a hazai rádió- és televíziós csatornák a mai napig is hívják élő beszélgetésekre, amelyeknek időtartama többnyire hosszú, a televízió-csatornákban 1 óra

Vázlatos elképzelés a film elkészítéséről:

• Magyar rendező készítse.
• Magyar legyen a producer.
• Magyarok legyenek a színészek és a többi közreműködő is.
• Magyarországon forgassák.
• A film zenéje több műfajt foglaljon magába, azaz:
• Alapvetően a jazz vonuljon végig magyar előadókkal és zenekarokkal. Lehetnek például: Kósa Zsuzsa, aki az első jazztanszaki végzős volt, a "kis Ellának" nevezte el Szirmai Márta és a Benkó Dixieland Band első énekese volt.
  Zenekarok: Benkó D.B., a Hot Jazz Band
• Legyen sok magyar zene énekesekkel és zenekarokkal.
  Lehetnek például: Sebestyén Márta énekes
  a Kormorán és az Ismerős Arcok zenekar
• A jazz a konstruktivitást és az improvizatív készséget szimbolizálja. Erről olyan jelentős személyek beszélhetnek, mint például Gonda János és Pernye András (archívról).
• A magyar motorosok vonulásai és jótékony tevékenységük is téma lehet.
• A PSZICHOVÍZIÓ maga egy találmány elképzelése. Ebből a találmányból adódóan fejlődnek ki a könyvben megfogalmazott újabb és fantasztikus elképzelésen alapuló találmányok, például a mobiltelefonos világ-tolmácsolás, az ugró űrhajó, a fényországút, a villámok hasznosítása erőművekben, a pszichovíziós közlekedési előjelző-rendszer és sok más.
• Jelentős szerepet kapjanak a magyar Nobel-díjasok és munkáik, a sok-sok feltaláló és megvalósult találmányaik, mint például Csonka János és a karburátor, Neumann János és a számítógép, Bíró László József és a golyóstoll, Rubik Ernő és a bűvös kocka. Felsorolásuk a könyv végén található, amely kiegészül a psziché-kutatás nagyjaival, agyi-pészméker.
• A PSZICHOVÍZIÓ agyunknak egy olyan új kihasználása, amelyre eddig még nem talált megoldást a ma embere. Nem kell semmiféle emberalkotta készülék, mert a megoldás maga az agy. Valójában a pszichéből és a televízióból állt össze az új szó, amik agyunk végtelen lehetőségeit fejezi ki.
• A könyvben a szerző kutató-fejlesztő gyakorlatából eredő momentumok jelennek meg, valamint sokszoros feltaláló Öccse, aki a BME professzora volt. Megható családi pillanatok fűszerezik valóságos eseményekkel az elme száguldásait.
• A film semmiképpen sem lehet agresszív, tehát a tudományos-fantasztikus jellegnek teljesen másnak kell megmutatkoznia, mint az USA-ból ömlő harcos-öldöklő és agresszív filmeknek.
• A szerző kedvenc mondásainak egyike: "Azt sem tudja miről van szó, de legalább ellenzi." Ez jellemzi a társadalmakat, különösen a magyart. Ettől is szabadítsa meg a film a magyarokat, ne lehessen úr az irigység sem.
• A szerző unokáiról mondta egyszer apjuk, hogy: "Tudod Laci, hogy milyen nehéz két Nobel-díjast felnevelni?!" - Azóta megszületett a harmadik is.
• Szerepet kaphatnak mai művészeink: például az építész Makovecz Imre, akinek csodálatos épületeiből egyik Sevilla-ban volt az akkori világkiállítási csoda. Felvillanthatók Melocco Miklós és Szervátiusz Tibor felemelő szobrai, Szabó István Oscar-díjas filmrendezőnk és más alkotók, fiataljainak is.

!! A forgatókönyv írójára nincs javaslatom. Talán annyi, hogy előnyös, ha fantáziadús és konstruktív típusú elme. Inspiratív lehet, ha konzultál a szerzővel, különös tekintettel a szerzői gondolatokról és azok mögöttes mozgató-erőiről.