775 A vőfélyversek több szempontból is hasonlítanak a verses szerelmi levelekre: szerzőik többnyire szintén falusi kántorok, tanítók, esetleg költői hajlamú vagy éppen vőfélykedő parasztemberek. E hosszadalmas, félnépi és olykor tudálékos versek szintén ponyván jelentek meg, ahonnan kéziratos vőfélykönyvekbe másolták át őket. Ugyanakkor önálló szerepük van: nevezetesen a lakodalom fő rendezője és szertartásmestere, a vőfély szavalja el, és szükség esetén át is alakítja e rigmusokat. (Esetenként úgy hívja föl hallgatói figyelmét, mint a régi hoppmesterek: botjával koppant néhányat, és ilyenkor a cigány is tussal fejezi be a zenét.) Maguk a vőfélyversek rendszerint dallam nélküliek, a legritkább esetben éneklik csak őket. (A vőfélyek elődei azonban, a XVI-XVIII. századi szolgadiákok és inasok sokkal gyakrabban énekeltek is lakodalmi dalokat!)
A vőfélyversek évszázados szokásokat, hagyományokat tartottak fönn; valószínűsíthetjük a nemesi lakodalmak költészetének, továbbá a kéziratos énekeskönyveknek és a diákságnak számottevő hatását is. Ilyen versbeli maradvány pl. a vőlegény oktatása, a vőfélyek vitája a házasságról és hasonlók. Ugyanakkor sok a népi rögtönzés, főként a tréfás elemek benyomulása (a vőfély verses hazudós meséje, a tréfás toborzás stb.). Viszonylag elég nagyok a táji különbségek; a vőfélyversek ugyanis igazodnak a lakodalom menetéhez, épp ezért a legcélszerűbb eszerint csoportosítani őket. Maguk a vőfélykönyvek is így közlik a szövegeket: vendéghívás, indulás a menyasszonyért, a menyasszony búcsúztatása és beköszöntése, a vőlegény oktatása, vita a házasságról, a lakoma, illetve az egyes fogások bejelentése, italköszöntök, úgynevezett kásapénz-szedés, pénzgyűjtés a zenészeknek; párta-köszöntő, a menyasszonytánc bejelentése, az új asszony elbúcsúztatása, vendégküldő és búcsú a vendégektől. (A fölsorolás természetesen nem teljes, a főbb csoportokra szorítkozik.)
A vőfélyversek az egész magyar nyelvterületen ismertek ugyan, a gyűjtések azonban nagyon aránytalanok: alig van adatunk pl. északról és még kevesebb a Dunántúlról!