Ez a kötet egy 18. századi japán buddhista költő, Issza közel ötszáz haikuját adja közre, amelyek zömmel most szólalnak meg először magyarul. A haiku egyetlen jelenség tömör megidézésével villantja föl a létezés rejtett törvényeit, feszültségeit és ugyanakkor mélységes harmóniáját is. Issza - Basó és Buszon mellett a haiku legnagyobb mestere - sugárzó tehetséggel használja ki a műfaj lehetőségeit. Egyszerű, hétköznapi élményeket elevenít meg bensőséges személyességgel, bölcs éleslátással; hol csúfondáros humorral, hol sejtelmes lírával, a világirodalomban ritka asszociatív tömörítő erővel.

(Steinert Ágota)