Bevezetés

A hódmezővásárhelyi határban 1855-ben létesítették az első tanyai iskolákat. Számuk folyamatosan emelkedett, bár a legtöbb iskola nem állandó épületben volt elhelyezve. A helye is gyakran változott egy-egy iskolának, sőt előfordult, hogy megszűnt, majd évek múltán ismét létesítettek. Az 1870-es évek végétől kezdett lendületesebben fejlődni a hódmezővásárhelyi tanyai iskoláztatás, ebből a város, az egyházak és az érdekelt tanyai lakosok egyaránt kivették részüket. 1882-ben 16 tanyai iskola volt, 1887- ben pedig már 21 iskola működött a vásárhelyi határban. A korai iskolák legtöbbje érdekeltségi iskola volt a fenntartójuk szerint, azaz az érdekelt szülők által társulás folytán fenntartott iskola; ugyanakkor legtöbb zugiskola volt az iskola-felügyelet szerint, mert felügyelet nélkül működött.

1878-tól voltak községi iskolák. 1896-ig csak egy iskola volt községi felügyelet alatt, de két iskolaépület volt községi tulajdon. 1896-tól 6 iskolát biztosított felügyeletéről a város, 1897-től pedig egy, a Csajághy Iskola kivételével az összes községi felügyeletű lett. Több mint felük bérelt épületben volt ekkor, közülük a legtöbb iskola céljára teljesen alkalmatlan tanya volt, de 1903. szeptemberben már 22 iskola a város tulajdona volt (az öt bérelt helyiségből pedig négy iskola céljára épített épület volt).

Egyházi tulajdonú iskolák 1890-től kezdtek lenni, de még 1896-ban is voltak egyházi jellegű iskolák, azaz érdekeltségi iskolák, amelyekre az egyház gyakorolt közvetlen felügyeletet. E felügyelet ellátásának korabeli megítélésére enged következtetni, hogy már 1892-től községi felügyeletű érdekeltségi iskolát akartak a tanyasiak több helyen. Az egyházi felügyeletű iskoláknál gyakran kell alkalmazni a jellegű kifejezést, mert a levéltári iratok arra engednek következtetni, hogy az egyházak a felügyeletet alig, vagy egyáltalán nem látták el; voltak olyan tanyai iskolák, amelynek egyházi mivolta kimerült az ott tanító (legtöbbször képesítés nélküli személy) hitfelekezeti hovatartozásában. Ezeket legfeljebb egyházi jellegű iskoláknak szabad nevezni, de nyugodtan mondhatnánk zugiskoláknak is, mint ahogyan korabeli iratok is nemegyszer annak minősítették.

A vásárhelyi tanyák között állami iskolák 1903-tól voltak. A Csajághy Iskola kivételével minden tanyai iskola állami felügyeletű lett ekkor, de az iskolaépületek csak évekkel később mentek át államkincstári tulajdonba, vagyis az állam csak felügyeletet látott el, az épületeket a város tartotta fenn és újabbak építése is a város kötelessége volt. Az 1890-es években építették azokat az iskolaépületeket, amelyekben az iskolák végleges elhelyezést kaptak, de tanyai iskolák korszerű épületei 1897, a tanyai iskolák községi kezelés alá vétele után épültek. 1903-ra, a hódmezővásárhelyi tanyai iskolák állami kezelés alá adásáig 11 téglaépületet adtak át.

Az 1903. szeptembertől 1918. őszéig terjedő időszak iskolaépítésben nagyon látványosan indult. 1903-tól 1909-ig évenként átlag egy épületet adtak át (1903-ban kettő, 1905-ben kettő, 1906- és 1907-ben egy, majd 1909-ben ismét egy, állami elvárásnak teljesen megfelelő épületet). 1910-ben 5 új iskolaépület készült el. Az 1910/11. tanévben már 36 iskolában folyt tanítás, mindegyik iskola céljára épült épületben volt elhelyezve, melyekből 22 korszerű, új épület volt. Ezután 1914-ben terveztek felépíteni egy új iskolát, de a háborús helyzet miatt elmarad.

A tanyai iskolák tanítói a 19. század végéig sokszor képesítés nélküli tanítók voltak, és gyakran változtak. Az utolsó évtizedben az állandó épületben elhelyezett iskolákban már okleveles tanítókat alkalmaztak az egyházak, az iskolák községi kezelés alá vétele után pedig csak rendkívüli esetben alkalmaztak képesítés nélküli tanítót.