CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
Összefoglaló
1. A gazdaságok száma
2. Termelési típus és a termelés célja
3. Mezőgazdasági földhasználat
4. Állatállomány
5. Biogazdálkodás
6. Mezőgazdasági munkaerő
7. Mezőgazdasági gépállomány
8. A gazdaságban végzett nem mezőgazdasági tevékenységek
Táblázatok
1. Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma
2. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok megoszlása a gazdálkodás célja szerint, termelési típusonként, 2005
3. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok megoszlása a termelési típusok szerint, gazdálkodási célonként, 2005
4. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok megoszlása termelési típusok szerint, régiónként, 2000, 2003, 2005
5. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok megoszlása a gazdálkodás célja szerint, régiónként, 2000, 2003, 2005
6. Művelési ágak átlagos területe, 2000, 2003, 2005
7. A gazdaságok számának és termőterületének megoszlása a használt termőterület nagyságkategóriái szerint, gazdaságcsoportonként, 2005
8. A gazdaságok számának és mezőgazdasági területének megoszlása a használt mezőgazdasági terület nagyságkategóriái szerint, gazdaságcsoportonként, 2005
9. A gazdaságok számának és szántóterületének megoszlása a használt szántóterület nagyságkategóriái szerint, gazdaságcsoportonként, 2005
10. A gazdaságok számának és gyepterületének megoszlása a használt gyepterület nagyságkategóriái szerint, gazdaságcsoportonként, 2005
11. Szarvasmarha-, sertés- és lótartó gazdaságok száma és állatállománya gazdaságcsoportok szerint
12. Kecske-, juh- és tyúkfélét tartó gazdaságok száma és állatállománya
13. Szarvasmarha-, sertés- és lótartó gazdaságok száma és állatállománya régiónként, gazdaságcsoportok szerint, 2005
14. Kecske-, juh- és tyúkfélét tartó gazdaságok száma és állatállománya régiónként, gazdaságcsoportok szerint, 2005
15. Az egyéni gazdálkodók néhány adata nemek szerint, 2000, 2003, 2005
16. Mezőgazdasági gépállomány gazdaságcsoportok szerint, 2000, 2005
17. A gazdaságok jellemzői a használt termőterület nagyságkategóriái szerint, 2005
18. A gazdaságok jellemzői a használt mezőgazdasági terület nagyságkategóriái szerint, 2005
Módszertani megjegyzések
Bevezetés
Az agrárgazdaságban a kilencvenes évektől kezdődően folyamatos és jelentős
gazdasági és társadalmi változások zajlanak, amelyek nyomon követésére és
elemzésére állandó igényt támasztanak a döntéshozók, a különböző szakmai és
érdek-képviseleti szervezetek, valamint a kutatóhelyek. A
gazdaságszerkezeti összeírások keretében gyűjtött adatok elengedhetetlenül
szükségesek az agráriumot érintő hazai döntések meghozatalához és
megalapozzák a vidékfejlesztés, az agrár-környezetvédelem, illetve a
fenntartható mezőgazdaság stratégiájának kialakítását is. Az ágazatra
vonatkozó statisztikai adatgyűjtések döntő többsége a gazdaságszerkezeti
összeírásokra alapozottan kerül végrehajtásra.
Az Európai Unió a közös mezőgazdasági politika (KAP) alakításához,
végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges információt a mezőgazdasági
szerkezeti összeírások rendszerén keresztül biztosítja. A rendszer
egymással összefüggő felvételekből áll: a tíz évenkénti, teljes körű
alapösszeírásokból, illetve a közbenső időszakban a 2-3 évenként ismétlődő
gazdaságszerkezeti összeírásokból. Magyarország a 2000. évi teljes körű
Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2000) és a 2003. évi
Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ 2003) EU-konform végrehajtásával
csatlakozott a rendszerhez.
Az Európai Unió előírásainak megfelelően 2005 novemberében a Központi
Statisztikai Hivatal (KSH) Gazdaságszerkezeti Összeírást (GSZÖ 2005)
hajtott végre. A GSZÖ 2005 végrehajtását az 1996/2467 számú európai tanácsi
rendelet teszi kötelezővé a tagországokban. A magyar kormány a feladat
végrehajtását a 303-/2004 számú Országos Statisztikai Adatgyűjtési
Programot elrendelő rendeletben szabályozta. A GSZÖ 2005 egyik célja, hogy
átfogó képet adjon az EU-csatlakozás óta a magyar mezőgazdaságban végbement
szerkezeti változásokról.
Az Európai Unió módszertani előírásai szerint a mezőgazdasági
összeírásoknak biztosítaniuk kell, hogy a megfigyelésből csak azok a
legkisebb termelőegységek maradjanak ki, amelyek a mezőgazdaság összes
teljesítményének - Standard Fedezeti Hozzájárulásának (SFH) - csak 1, vagy
annál kisebb százalékát adják.
Az összeírások végrehajtásának első és legfontosabb lépése az
adatszolgáltatási egységek, azaz a gazdaságok kijelölése. A gazdasági
szervezetek a végzett mezőgazdasági tevékenység alapján - annak méretétől
függetlenül - válnak az összeírás alanyaivá. Az egyéni gazdaságok esetében
meg kell határozni a megfigyelés körébe vonandó mezőgazdasági tevékenység
méretét is, azaz azt a határt, amely alatt a mezőgazdasági tevékenységet
végző háztartások nem tartoznak a megfigyelés körébe. Az e határ
felettieket tekintjük statisztikai értelemben egyéni gazdaságoknak (lásd
módszertani megjegyzések). Az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek
alkotják a mezőgazdasági összeírás alapsokaságát.
A 2000. évi ÁMÖ keretében 8400 gazdasági szervezet és 960 ezer egyéni
gazdaság került összeírásra. Ez a gazdaságkör képezi jelenleg a
mezőgazdasági statisztika alapsokaságát. Közülük a gazdasági szervezetek
kijelölése teljes körűen történt, figyelembe véve az időközben
bekövetkezett - a regiszterben vezetett - változásokat. Az egyéni
gazdaságok megfigyelése az ÁMÖ 2000 véletlenszerűen kijelölt összeírási
körzetein alapul. A kiválasztott körzetekben valamennyi egyéni gazdaság
összeírásra került.
A gazdasági szervezetek 2006 februárjában postán küldték be a kitöltött
kérdőíveket, az egyéni gazdaságokat összeírók keresték fel, akik a
gazdálkodó válaszai alapján jegyezték fel a gazdaságra vonatkozó adatokat.
2005-ben 7900 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet.
Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi
szervek, repülőterek stb.) működött még, amelyek a földterület passzív
használói voltak, és tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző volt.
A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma 2005-ben
megközelítette a 707 ezret, ugyanakkor rajtuk kívül említésre méltó még a
házkörüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági
tevékenység is.
Jelen kiadvány a 7900 gazdasági szervezet és a közel 707 ezer egyéni
gazdaság termelési struktúrájára és azok főbb jellemzőire vonatkozó
előzetes adatok alapján nyújt tájékoztatást az összeírás főbb
eredményeiről. A GSZÖ 2005 teljes és végleges adatállományára alapozott - a
mezőgazdasági termelés valamennyi kérdésére kiterjedő - eredményeit 2006.
szeptember végétől további kiadványokban kívánjuk közzétenni.