Bevezetés

Jelen dolgozat egy terjedelmes munka apró szelete, a hódmezővásárhelyi tanyai iskolák történetéhez gyűjtött adatokon belül apró adalékokat nyújt a tanyai iskolák tanítóiról. A hódmezővásárhelyi tanyai iskolák múltjához gyűjtött anyagunk 13 fejezetben igyekszik vázolni a tanyai iskolák történetét: 1. az iskolák neve, elhelyezkedése; az egyes iskolák fennállása; 2. iskolaállítás, iskolaépület, iskolafenntartás; 3. tankötelezettség és végrehajtása; 4. tanterv, tanítás, tanfelügyelet, iskolafelügyelet; 5. tanév; 6. az osztályok száma, osztályok jellege; 7. felszerelés (berendezés, tanfelszerelés); 8. egészségügy; 9. könyvtár; 10. ismétlő iskolák; 11. tanítók; 12. zugiskolák; 13. iskola és népművelés (iskola és az olvasókörök kapcsolata). Jelen dolgozat a tanítókról szóló fejezet része, melybe harmadik témakörként illeszkedik be, ahol a tanítókról szóló források feldolgozását a következő pontok szerint végeztük: 1. számuk (képesítettség, képesítés-nélküliség); 2. anyagi helyzetük (tanítói fizetések; járandóságok fizetés-kiegészítések (lakbérpótlék, kertilletmény, korpótlék, fűttetési díj, készpénz támogatás tanítói értekezletekhez, fizetéselőleg...); díjlevél; nyugdíj, nyugdíjazás, segélyezés (nyugdíjjárulék, nyugdíjba vonulás, elhalálozás, özvegyi segély); a tanítók általános életkörülménye); 3. velük szemben támasztott igények, követelmények; 4. önképzésük; 5. továbbképzésük; 6. tanítótestületek; 7. tanítók a tanyai iskolákban (a tanítók rövid bemutatása névsorrendben); 8. tanyai iskolák tanítói (az iskolák felsorolása tanítóikkal időrendben).

E rövid áttekintés alapján teljesen nyilvánvaló, hogy jelen dolgozatunk nem a legmegfoghatóbb témát öleli fel. Terjedelmi okoknál fogva voltunk kénytelenek ezt a témát választani. Ugyancsak terjedelmi okoknál fogva nem közölhetjük az alapfejezeteket még mellékletként sem. Alapfejezetnek tekintjük az egyes iskolák fennállásáról szóló részt, amely segítséget nyújtana ahhoz, hogy az itt olvasható tényeket térben és időben könnyen elhelyezhessük, továbbá alapfejezetnek tekintjük jelen dolgozatunkhoz a tanítókról szóló fejezet 1., 2., 7. és 8. pontját, melyek ahhoz adnának kiegészítést, hogy az itt olvasható adatokat a témakörben egzakt módon elhelyezhessük. Ezen adatok fellelhetéséhez fel kell hívnunk a figyelmet az irodalom és rövidítésjegyzékben közölt Koncz 1990., Koncz 1998. és Tanítói fizetések munkákra.

Dolgozatunk témája jelenleg - 2000. tavaszán - még kutatatlan terület, ezen munkában olvasható adatok tehát elsődleges feldolgozása és bemutatása a forrásokban fellelt tényeknek. Forrásaink szinte kizárólag levéltári iratok, mely indokolttá tette módszertanilag azt a megvalósítást, hogy a bemutatás és adatközlés nagy mértékben törekedjen a továbbdolgozhatóságra, elsődlegesen ne olvasmányos, hanem tényközlő legyen. Módszertanilag indokoltnak találtunk időnként olyan tények bemutatását is dolgozatunkban, amelyek jelenleg még nem értékelhetők abban az értelemben, hogy korrekt összefüggésbe hozhatók lennének további tényekkel, ám láthatóan említésre méltó tények, tehát nagyban elő fogják segíteni a további kutatást és feldolgozást. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy jelen dolgozatunk szervesen kapcsolódik a fentebb említett széles körű feltáráshoz, így egyes fogalmak bevezetésének, esetleg fontos következtetések hiánya nem módszertani pongyolaság, azok a definíciók és lemmák az itt nem közölt fejezetekben találhatók.

Az a tény, hogy a hódmezővásárhelyi tanyai iskolák története kutatatlan terület, önmagában indokolttá teszi a témaválasztást. Nem vitás az sem, hogy e téma feldolgozása nemcsak helytörténeti, hanem neveléstörténeti jelentőséggel is bír. A tanyai iskolák történetének kutatása e dolgozat írójának azt az alkotást jelenti, amellyel egzakt módon összeállított adalékokkal járulhat Hódmezővásárhely történetének feltárásához, továbbá jelenti annak a hiánypótló műnek a megvalósulását, amelyet haszonnal tud forgatni a helytörténet iránt érdeklődő kutató és olvasó. Meg kell említenünk, hogy a hódmezővásárhelyi tanyai iskolák tanítóinak bemutatása, a helytörténet és a neveléstörténet mellett, családtörténeti kiegészítést is jelent egyúttal, hiszen apró adalékokkal szolgál azok számára, akik a Fejérváry 1929., és az azóta megjelent családtörténeti munkák mellett további adatközléseket keresnek a Hódmezővásárhely külterületének történetéhez. Végezetül meg kell említenünk a témaválasztásnál azt is, hogy a tanyai iskolák történetének kutatása tiszteletadást jelent a volt tanyai tanítók előtt.