CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
1. Fejezet: Az államháztartási szektor határai
I. 1. Egy egység kormányzati szektorba sorolásának kritériumai
1. Kormányzati szektor tartalma
2. Kormányzati szektor meghatározása
3. A szervezeti egység fogalma
4. A közösségi tulajdonú szervezeti egység fogalma
5. A közösségi tulajdonú szervezeti egységekre alkalmazott piaci/nem piaci szabály
I. 2. Speciális egységek
1. Nyugdíjpénztárak
2. Pénzügyi tevékenységet végző egységek
3. Közösségi tulajdonban lévő holdingok
4. Kormányzati adósságkezelő hivatal
5. Az Európai Unió nevében működő picszabályozó ügynökségek (pl. az EAGGF) vagy egyéb egységek, amelyek mind piaci, mind újraelosztó tevékenységet végeznek
2. Fejezet: A kormányzat és a közösségi tulajdonú vállalatok közötti kapcsolatok
II. 1. 1. Általános elvek
1. A kormányzat szerepe egy gazdasági műveletben
2. A jogi formák mögötti valós gazdasági tartalom elszámolása
3. Konzisztencia
4. A jövedelem és az osztalék fogalma
II. 1. 2. Az ESA95 alkalmazása a gazdasági műveleteknél
1. A közösségi tulajdonú vállalatok befizetései a kormánynak
2. A kormányzat kifizetései a közösségi tulajdonú egységeknek
II. 2. Az eszközök értékesítése (privatizáció)
II. 2. 1. A pénzügyi és nem pénzügyi eszközök közvetlen és közvetett értékesítéséből származó bevételek kezelése
II. 2. 2. A privatizációs bevételt megtartó közösségi tulajdonú holding esete
II. 2. 3. Privatizáció az átmeneti gazdaságú országokban
II. 3. Tőkeinjekciók
II. 3. 1. A közösségi tulajdonú vállalatoknak adott tőkeinjekciók
II. 3. 2. Természetbeni tőkeinjekciók
II. 4. A kormányzat és a közösségi tulajdonú vállalatok adóssága
II. 4. 1. Adósságátvállalás és adósságtörlés
II. 4. 2. Adósságátütemezés
II. 4. 3. Közösségi tulajdonú vállalat kormányzat által garantált adóssága
II. 5. A kormányzat és a pénzügyi szektor
II. 5. 1. Arany és deviza a központi bankban
II. 5. 2. Pénzügyi vállalatok konszolidációja
3. Fejezet: Az eredményszemlélet alkalmazása
III. 1. Az adók és a társadalombiztosítási hozzájárulások elszámolása: az általános elvek
III. 2. Az adók, támogatások, munkavállalói jövedelmek, társadalombiztosítási hozzájárulások és juttatások esedékességi időpontjainak megváltoztatása
III. 3. A kamat elszámolása
III. 4. Visszamenő hatályú bírósági döntések
4. Fejezet: Bérletek, jogosítványok és engedélyek
IV. 1. Áttekintés (bizonyos kormányzati bevételek osztályozása)
IV. 2. A mobiltelefon-engedélyek kiadása
IV. 3. Visszlízinggel összekötött értékesítés
IV. 4. A vállalati szektor által finanszírozott és hasznosított közcélú létesítmények
5. Fejezet
V. 1. A kormányzati adósság számítása
V. 2. Külföldi fizetőeszközben meghatározott adósság (adósságelemekkel kapcsolatos devizacserék)
V. 3. Visszavásárlási megállapodások
Tárgymutató
Előszó
A Maastrichti Szerződésben (104. cikk) megfogalmazott és az Európai Unióban
1994 óta hatályos túlzott hiány eljárás, különösen annak statisztikai
vonatkozásai mindig fontos kihívást jelentettek az Európai Bizottság
számára. Az Eurostat arra törekedett, hogy az Integrált nemzeti számlák
európai rendszerének megfelelő alkalmazásával (ESA, második kiadás) olyan
fogalmi hivatkozási keretrendszert biztosítson, amely a konvergencia
értékelésére megbízható és összehasonlításra alkalmas statisztikát
hoz létre. A statisztikai értékelés kritériumai átláthatóvá váltak és
egyetértés született arra vonatkozóan, hogy a statisztikák a kívánt célnak
megfelelnek. 2000 februárjától kezdődően az ESA95 az a fogalmi hivatkozási
keret, amely jogilag kötelező érvényű az Európai Unióban. Jelen kézikönyv
célja az, hogy segítséget nyújtson a kormányzati hiány és adósság
számításához. A kézikönyv emellett választ ad azoknak a statisztikai,
elszámolási kérdéseknek a többségére is, amelyek az elmúlt évek során az
Európai Unióban felmerültek.
A kézikönyv az Eurostat által összehangolt szakértői munkacsoport közös
munkájának eredménye. A szakértők munkacsoportjában az EU-tagállamok, a
Bizottság (az Eurostat és a Gazdasági- és Pénzügyek Főigazgatósága) és az
Európai Központi Bank képviselői vettek részt, így a fogalmi rendszer és a
szöveges kidolgozás e szakértők együttes munkája. A közös munkát az
EUROSTAT irányította. A kézikönyv anyagait a nemzeti számlákkal és a
pénzügyi számlákkal foglalkozó munkaértekezletek megvitatták és
jóváhagyták. Az európai statisztikusok és a nemzeti számla szakértők
kritikai észrevételeikkel járultak hozzá a kézikönyv összeállításához.
Köszönettel tartozunk ezért nekik.
A Statisztikai Programbizottság (CPS), valamint a Pénzügyi, Monetáris
és Fizetési Mérleg Statisztikai Bizottság (CMFB) jóváhagyása után ez a
kézikönyv az ESA95 és az SNA93 nélkülözhetetlen kiegészítőjévé vált. Ez a
kézikönyv rendkívül hasznos a statisztikusoknak és az állami pénzügyekkel
foglalkozó szakembereknek nemcsak az Európai Unió belül, hanem azon kívül
is, különösképpen az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban. A
kézikönyv szerepet kapott az IMF szakmai irányítása alatt álló kormányzati
pénzügy-statisztikai rendszer (GFS) új módszertanának megvitatásában is.
Így ennek köszönhetően a GFS módszertanának jelenlegi, felülvizsgált
változata közelebb került az SNA fogalmaihoz.
A jelenlegi második kiadás részben az első kiadás jelentős korszerűsítése
(az első kiadás 2000 januárjában jelent meg), másrészt annak kibővítése a
II. "Privatizáció az átmeneti gazdaságú országokban, adósság-átütemezés", a
IV. (amelynek jelenlegi címe: "Bérlet, licencek és koncessziók" beleértve
az ilyen típusú ügyletek áttekintését) és az V. fejezetekkel ("Függelék a
kormányzat adósságához").
Az ESA95 "Kézikönyv a kormányzati hiányról és adósságról" (mostani
második kiadása) az EUROSTAT egyik hivatalos kiadványa. Ennek köszönhetően
hozzáférhetővé válik azon szélesebb nagyközönség számára is, akik szeretnék
jobban megérteni az európai statisztikusok által a kormányzati pénzügyek
területén alkalmazott elszámolási eljárásokat.
2001. június 30.
Bart MEGANCK
Igazgató