CÍMLAP
Jakab Elek
Kolozsvár története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Első kötet.
Ős-, Ó- és Középkor.
(513 Kr. e.-1540 Kr. u.)
Pályázati hirdetés
Pályázati pótló-hirdetés
A biráló bizottság jelentése
A pályadij kiadását illető képviselő-testületi tárgyalás és határozás
Előszó
Kolozsvár története színterének áttekintése.
Első rész.
Kolozsvár földirati fekvése, légköri viszonyai s helyirati rajza
Második rész.
Kolozsvár és határa földtani története
Kolozsvár alapítása s egyetemes fejlődése története.
Első rész.
Ős-kor.
I. fejezet. Agathyrz korszak Kr. e. 613-335.
II. fejezet. Géta-dák korszak Kr. e. 335., Kr. u. 106.
III. fejezet. Római korszak Kr. u. 106-274.
IV. fejezet. Góth korszak Kr. u. 274-375.
V. fejezet. Hún korszak Kr. u. 376-454.
VI. fejezet. Gépida korszak Kr. u. 454-568.
VII. fejezet. Avar korszak Kr. u. 568-887.
Második rész.
Magyar Ó-kor.
VIII. fejezet. Magyar vezéri korszak Kr. u. 388-1002.
XI. fejezet. Árpád fiú-ági királyok korszaka K. u. 1002-1301.
Harmadik rész.
Magyar Közép-kor.
Árpád-nőági s más uralkodó-házakból való királyok korszaka.
X. fejezet. Cseh-, Német- s Anjou-házi királyok s vérrokonaik korszaka Kr. u. 1301-1400.
XI. fejezet. Zsigmond király korszaka Kr. u. 1400-1438.
XII. fejezet. Albert, I. Wladislaw és V. László korszaka, Kr. u. 1438-1458.
XIII. fejezet. Mátyás király korszaka Kr. u. 1458-1490.
XIV. fejezet. II. Wladislaw, II. Lajos korszaka Kr. u. 1490-1526.
XV. fejezet. Zápolya János korszaka Kr. u. 1526-1540.
Második kötet. Újabb kor.
Nemzeti fejedelmi korszak.
(1540-1690.)
A biráló megbizottak jelentései
Szerző jutalmát s a kiadást illető tárgyalás és határozat
Előszó
Kolozsvár története színterének áttekintése.
(Folytatás.)
Harmadik rész.
Kolozsvár növényvilága [Flora] rövid vázlatban
Negyedik rész.
Kolozsvár állatvilága [Fauna] rövid vázlatban
Negyedik rész.
A nemzeti fejedelemség korszaka.
XVI. fejezet. Zápolya-korszak.
A) Izabella özvegy királyné és fia. 1540-1551.
B) I. Ferdinánd. Helytartói: Castaldo és Báthori, Dobo és Kendi. 1551-1556.
C) Izabella és fia II. János [Zsigmond]. 1556-1559
D) II. János [Zsigmond] vál. kir. és erdélyi fejed. 1559-1571.
XVII. fejezet. Báthori-korszak.
A) Báthori István 1571-1576.
B) Báthori István és Báthori Kristóf 1576-1581.
C) Báthori István és Zsigmond 1581-1586. - Báthori Zsigmond 1586-1597. - Báthori Zsigmond és II. Rudolf 1598.
D) Báthori Endre bibornok 1599. márcz. 29. octob. 31.
Ötödik rész.
Vegyes házakból való fejedelmek.
XVIII. fejezet.
A) II. Rudolf helytartói: Mihály Vajda 1599-1600. - Basta György 1600-1601.
B) Báthori Zsigmond 1601-1602.
C) Basta György 1602-1603.
D) Székely Mózes 1603 ápr. 15. jul. 17.
E) Basta 1604.
XIX. fejezet. Bocskai István 1605-1606.
XX. fejezet. Rákóczi Zsigmond 1607-1608.
XXI. fejezet. Báthori Gábor 1608-1613.
XXII. fejezet. Bethlen Gábor 1613-1629.
XXIII. fejezet. Brandenburgi Kata 1629-1630.
XXIV. fejezet. Bethlen István 1630.
XXV. fejezet. I. Rákóczy György 1630-1648.
XXVI. fejezet. II. Rákóczi György 1648-1660.
XXVII. fejezet. Rhédei Ferencz 1657-1658.
XXVIII. fejezet. Bartsai Ákos és II. Rákóczy György 1658-1660.
XXIX. fejezet. Kemény János 1661-1662.
XXX. fejezet. I. Apafi Mihály 1661-1690.
XXXI. fejezet. II. Apafi Mihály 1690-1707. - Tököly Imre 1690. sept. 15. október 25.
Harmadik kötet.
Habsburg-Lotháringiai korszak.
(1690-1848.)
Hatodik rész.
Habsburg-Lotháringiai korszak.
XXXII. fejezet. Lipót fejedelem uralkodása, 1690-1705.
XXXIII. fejezet. I. József uralkodása 1705-1707. - II. Rákóczi Ferencz és I. József együtt uralkodásuk 1707-1711.
XXXIV. fejezet. III. Károly [mint császár VI] uralkodása 1712-1740.
XXXV. fejezet. Mária Therézia uralkodása 1740-1780.
XXXVI. fejezet. II. József császár és fejedelem uralkodása 1780-1790.
XXXVII. fejezet. II. Lipót uralkodása 1790-1792.
XXXVIII. fejezet. I. Ferencz uralkodása 1792-1835.
XXXIX. fejezet. V. Ferdinánd uralkodása 1835-1848.
Előszó (részlet)
Kolozsvár most lett először történetírás tárgya; történetfolyama gyakran érintkezik a magyar államéval, teljesen egybevegyül az erdőntuli részekével, de mint városnak, önálló, egészen sajátságos egyedisége van: századokon át se nem magyar, se nem szász egészen - a kettőnek időnként változó arányú vegyüléke előbb, most - egyik vagy másik megbántása nélkül mondhatni - magyar; népe vérében a magyar tűzzel, hon- és szabadságszeretettel, a szász munkásság, iparösztön és takarékossági szellem egyesül, s őt a magyar birodalom népessége legderekabbjai, a várost a kissebb szabású, de legnemzetiebb és legszebb városok közé emeli. E város története nem csak egy osztályt vagy népet érdekel, de igen szent István birodalma egész egyetemét, a jelen s jövendő korokat egyiránt. Olvasni fogja ezt néhány történetbuvár s egy-két nagy olvasottságú és történeti készültségű más olvasó: ezeknek szorosan véve csak az Oklevéltár kellene; megtudják ők abból alkotni maguknak a történetet sokkal jobban, mint a hogy én képes valék; olvassa több történetkedvelő s e téren szintén jártas: ezeket a munka mindkét része egyformán érdekli, izlésök, történetmivelői hajlamaik iránya szerént; ezek elolvasandják a szöveget, czéljaikra merítnek az oklevelek tudás-kútfejéből, s igy mindkettőnek veszik hasznát; azonban kétségenkivül legtöbb van olyan, a kinek élethivatása miatt kevés rá az előkészülete, de van élénk tudásvágya, az ősök iránt szivében kegyelet s a polgári elemet illető minden nagyobb és szebb mozzanat iránt mély érdekeltség: ezeknek az oklevelek nem kellenek, akár ott se lennének könyvében, hanem az egész anyag történelmi alakba öntése szükséges, és pedig a város ős múltjából, az itt élt nemzetek történeteiből minden érdekesre és tudni-valókra kiterjedőleg; az ilyeneknek úgyszólván mindennapi olvasmányuk, történet-tudásuk csaknem egyedüli kútfejévé lehet e téren e könyv; végre olvassák a tudás hő vágyától ihletett ifjak, kik a történelemhez tartozó minden mellék ismeretköri ágakról és tárgyakról felvilágosítást várnak, a multat az élő emlékek földirati s ólom-rajzaiban jelenítve ohajtják látni.
[...]