A tanulmány célja, hogy képet adjon a felnőttképzésben való részvételről az 1999-től 2003-ig terjedő időszakban Magyarországon, majd a magyar felnőttképzés jellemzőit összehasonlítsa számos Európai Uniós tagállaméval.

A tanulmány az Európai Munkaerőfelvétel adatbázis adatain alapszik, amely egyéni adatokkal rendelkezik 25 Európai Uniós tagállamról. A felnőttképzéssel kapcsolatos adatok információt nyújtanak a felnőttképzés időtartamáról és a felnőttképzés céljáról. Ezen kívül az adatbázis számos olyan egyénekre vonatkozó információt tartalmaz, melyek felhasználásával kiszűrhető, hogy kik és milyen létszámban vesznek részt felnőttképzésben Magyarországon. Az adatok felhasználásával a tanulmány képet ad a felnőttképzés nem és korcsoport szerinti megoszlásáról, a felnőttképzésben résztvevők iskolai végzettségéről, munkaerőpiaci státuszáról és foglalkozási köréről. Továbbá a tanulmány célja, hogy logit modellek felhasználásával vizsgálja a felnőttképzés részvételének valószínűségét az alábbi magyarázó változókkal: korcsoportok, nem, iskolai végzettség, munkaerőpiaci státusz és családi állapot.

A tanulmány második részének célja, hogy tükrözze a magyar felnőttképzés helyzetét az Európai Unióban. Az összehasonlítás szintén az Európai Munkaerőfelvétel adatait használja fel, melynek előnye az, hogy a komparatív vizsgálat nemzetközileg összehasonlítható indikátorok és azonos keresztmetszetek felhasználásával történik. A teljes komparatív kép érdekében az összehasonlítás kitér a régi tagállamokra - mint például Belgium, Dánia és Finnország - és az új tagállamokra is - mint például Lengyelország, Esztország és Litvánia.