Magyarországon a teljes női-férfi bérkülönbség 0,31-ről 0,15-re csökkent a rendszerváltást követően. Az időszak alatt - a jelentős és gyors piaci liberalizációnak köszönhetően - a cégek jelentősen megnövekedett versennyel néztek szembe mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon.

Becker 1957-es munkáltatói diszkriminációs modelljének következtetése szerint az olyan piacokról, ahol megnövekszik a verseny, hosszú távon kiszorulnak a diszkrimináló cégek, ezáltal csökken a női-férfi bérkülönbség.

A tanulmány célja az egyes piacok versenyszintjeinek változása, valamint a piacokon belül dolgozó nők és férfiak közötti bérkülönbségek alakulása közötti összefüggés vizsgálata a Magyar Foglalkoztatási és Bértarifa révén.

Az eredmények alátamasztjak Becker következtetését a verseny anti-diszkriminációs hatásat illetően. A verseny belföldi piaci koncentráció, valamint piaci import és export hányadok révén mért, iparágakon belül becsült hatása negatív és szignifikáns.