CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Bevezetés
Informatika
Az információ tudományai
Objektumorientált szemlélet, OMT, UML
Elméleti megközelítés
Fogalmak és szemlélet
Szemlélet
Hipotézisek
Alkalmazott jelölések
I. Absztrakció és kompozíció
Rendszer
Determinisztikus megadású rendszer
Ekvivalencia
Kompozíció és felbontás
Feltétel, következmény, függetlenség és ellentmondás
Korlátozó és példány
Absztrakció és pontosítás
Típus
Makrorendszerek
Korlátozás és kiterjesztés
II. Információ és ismeretszerzés
Információ
Ábrázolás
Szempont, pontosság és eltérés
Ismeretszerzés
Példákon keresztül történő ismeretszerzés
Analízis és szintézis
Absztrakciós és pontosító kiegészítés
A lehetséges és tényleges rész
III. Racionalitás és analógia
Modell
Kvantumrendszer és kvantált rendszer
Kvantumváltozás
Ismeretszerzés mint rendszer
Ismeretszerzés mint kiválasztás
Lépésenkénti véges választású közelítés
Állapot lépésenkénti véges közelítése
Szimbolikus modell
Racionalitás és analógia
IV. Hatás és kapcsolat
Absztrakt megadású rendszer
Átírás nem absztrakt megadású rendszerré
Működések feltétele és korlátozója
Entitás korlátozója
Entitáskorlátozók erőssége
Hatás, függés, kapcsolat
Hatások erőssége
Entitás, környezete és külvilága
V. Időben lezajló változás
Objektumok rendszere
Esemény és működés
Transzformáció: átmenet és akció
Interakciók
Tevékenység
Absztrakt állapot, esemény és módosító
Vezérlés: működés algoritmikus környezetben
VI. Belső rendszer
A belső rendszer
Struktúra
Tipizálás, fogalmi rendszer
Hatás ellensúlyozása, kohézió
Implicit és explicit kapcsolat
Együttműködés
Környezet
Strukturálási szintek
Szabályrendszer
Rendszer ábrázolása
Objektumorientált szemlélet
A valóság modellezése
Absztrakció és az OMT modelljei
Objektum: attribútumok és műveletek
Osztályok közötti viszonyok
Dinamikus modell
Funkcionális modell
Absztrakció és kompozíció
Intelligencia, mint a megértés és az absztrakció képessége
Mesterséges intelligencia
Mit is értünk azon, hogy intelligencia?
Intelligencia
Előszó
Az informatikát, azon belül is az információs rendszerek fejlesztését
tekinthetjük egy olyan katalizátornak, amely problémáival, illetve
eszközkészletével segít kialakítani egy tiszta fogalomrendszert az
információ ábrázolásáról, illetve az ismeretszerzésről. A számítógép
így teremti meg azt az alkímiai laboratóriumot, amely a pszichénél
összehasonlíthatatlanul egyszerűbb felépítésével, a reprezentáció
megtekinthető formájával, a rendkívül primitív tároló és műveleti
alapeszközökkel, a megfogalmazások (programok és adatok) nagy
bonyolultságának, ugyanakkor tökéletes pontosságának az igényével lehetővé
teszi, hogy az információ reprezentációival "vegytiszta" körülmények között
szembesüljünk. Ezek a körülmények hasonlíthatók a telekommunikáció által
megteremtett "vegytisztasághoz", amely az átviteli, azaz a mennyiségi
oldalról közelítő információelméletet megteremtette.
Célunk egy olyan elvi megközelítés felvázolása, amely egyszer elvezethet a
rendszerfejlesztés egzakt fogalmi kereteinek kialakításához, valamint az
általános értelemben vett ismeretszerzés és reprezentáció legalapvetőbb
fogalmainak matematikai precizitású tisztázásához.
Elméleti megközelítésünk célja a fogalomrendszer kiépítése, a változás
belső összefüggéseinek megállapítása, valamint az ábrázolás minőségi
fokozatainak és alternatíváinak a meghatározása. A megismerés alapeszközei
a rendszerből bizonyos jellegek leválasztása, majd az önálló vizsgálatok
eredményeinek egyesítése. Az elemekből építkezés legfelső szintjén a
strukturálástipizálás, alsó szinten a szimbolikus ábrázolás, köztes szinten
pedig a hatásokon és hasonlóságokon, illetve általában a szabályokon
alapuló meghatározottságként történő ábrázolást alkalmazhatjuk.
Vég Csaba (1992-2007)