Tanulmányunk induló hipotézise szerint összefüggés áll fenn a gazdasági fejlettség/fejlődés és a belső regionális egyenlőtlenségek nagysága között. Az alkalmazott elmélet lényege, hogy a tőkés gazdaságfejlődés első szakaszát a korábbi kiegyenlített térszerkezet gyors, majd csökkenő ütemű polarizálódása jellemzi, amire idővel - a fejlett gazdaságokban - a regionális tagoltság csökkenésének periódusa következik. A belső területi jövedelem-egyenlőtlenségek nagyságát az országos fejlettségi szint függvényében ábrázolva tehát egy jellegzetes, fordított "U" alakú görbét kapunk. Ez az empirikusan már többek által vizsgált és alátámasztott hipotézis kétféle közelítésben is értelmezhető. Az első közelítés idősorok vizsgálata mentén igazolható: egy ország vagy régió hosszú távú fejlődése során futja be ezt a pályát. A második közelítés egy adott időpontban különböző fejlettségű országok, régiók azonos módon számított területi egyenlőtlenségi mutatóinak nagyságát tekinti. Tanulmányunk alapvetően ez utóbbi közelítést alkalmazva keres kapcsolatot a területi fejlettség és egyenlőtlenség között Magyarország megyéinek és kistérségeinek példáján. A vizsgálat időbeli kerete az 1990-2004 közötti tizenöt év, alapadataink települési szintűek, a fejlettséget a lakossági adóköteles jövedelmekkel fejezzük ki. A tanulmány első fejezete a vizsgált területegységek belső jövedelmi tagoltságát tárja fel két egyenlőtlenségi mutató segítségével. Eredményeink szerint e tekintetben jelentős regionális különbségek tapasztalhatók mind a megyék, mind a kistérségek szintjén. A második fejezet éppen e különbségek kialakulásának okait kutatja többváltozós regressziós modellek alkalmazásával, de már csak kistérségi szinten. Három modell-típust építettünk fel. Az elsőben minden egyéb kontroll-változó bevonása nélkül teszteljük a jövedelem-szintek belső egyenlőtlenségekre gyakorolt hatását. A második modell-típusban a független változók körét a kistérségek néhány földrajzi alapjellemzőjével bővítettük. A harmadik típusban a mérés körülményeit befolyásoló, tartalom nélküli, technikai jellegű kontroll-változók lépnek be a modellekbe. Eredményeink arra utalnak, hogy a jövedelemszint és a területi egyenlőtlenségek mértéke közötti, az alaphipotézisnek megfelelő összefüggés kistérségi szinten is kimutatható. E kapcsolat 1990 óta folyamatosan erősödik, hatóereje e térfelosztás szintjén azonban már gyengébb, mint a nagyobb területi egységek - megyék, országok - esetében. Ennek egyik tényezője az egyenlőtlenségi mutatók értékeiben megjelenő sokféle, az "érdemi" összefüggéseket torzító vagy elrejtő méréstechnikai jellegű változó. Valószínű azonban az is, hogy regressziós modelljeink viszonylagosan gyenge magyarázó erejének van egy másik tényezőcsoportja is: a kistérségi szinten már markánsan megjelenő "helyi tényező".