Tétel adatlapja
CÍMLAP
[szerk.] Beöthy Zsolt - Császár Elemér - Négyesy László
Deákos költők

TARTALOM, BEVEZETŐ



A Deákos iskola. Császár Elemértől

Rájnis József versei

Rájnis József. Császár Elemértől

A férjről és asszonyról
[A hazáról]
A házasságról
Alagya
A magyarokhoz
A rút termetű Folifémus mondása
A szerelemről
A varga fiakhoz
Az ártalmas könyv-írókról
Az Isten-tagadókról
Búcsú-vétel
Egy Csillag nevű ifjacskáról
Egy eretnek ellen
Egy jeles képíróhoz
Egy kérkedékeny nemeshez
Egy koldus beszéli egy gazdag emberrel
Egy rossz poétára
Egy szelíd verébről
Faludi Ferenchez. (Bátor csudájok vagy...)
Faludi Ferenchez. (Elkészült sokféle hajóm...)
Forgách Miklósnak dicsérete
Kenyeres József úrról
II. Leopold királynak dicsérete
Mennyegzői dal
Mese
Octavianus császárhoz
Ordasról
Pásztori dal
Rókásihoz
Szent István királynak jobb kezéről
Új-esztendei ajándékocska
Velencéhez


Baróti Szabó Dávid versei

Baróti Szabó Dávid. Császár Elemértől

Kisebb költemények
Abauj vármegye ünnepe napjára
A budai universitás felszenteléséről
A Dunának nagy áradásáról
A hóldhoz
A jésuitákról
A köntös-változtatásról
A lanthoz. (Hányszor fogadtam...)
A lanthoz. (Jer magyar lantom...)
Alexovits úrhoz
Állhatatosságot mútat melly ritka barátság
A magáéval élni nem tudóról
A magyar húszárokhoz
A magyar ifjúsághoz
A megromlott erkölcsről
A mezei életnek dicséreti
A múzsákhoz
A Nagyasszony tiszteletére serkentő
A patakocskáról
A pőstyényi utazásról
A vakszeretőről
A vitorlás hajójú Balatonról
Az halál- és Kupidóról
Az halálról
Az újítóról
Barátság
Batsányihoz, midőn a szepesi útra készülne
Batsányi Jánoshoz. (Hogy fő poéta fő poétriát...)
Batsányi János úrhoz. (Még élek, még Orczy nevem...)
Beteg
Csáky Antal úrhoz
Eggy egri vitéz asszony
Eggy ifjú m. költőhöz
Eggy ledőlt diófához
Eggymás ellen törés
Eggynémelly kisasszonyról
Eggynémelly komédia házról
Eggynémely úrfiról
Felfordult világ
Gvadányi József generális úrhoz
[Gvadányi József gróf sírverse]
Kazinczy Ferenc úrfihoz
Kazinczy Ferenc úrról. (Tegnapelőtt jött...)
Kép
Kováts Sámuelhez
II. Leopold királyunk halálára
Magyarországnak hajdani szomorú sorsa
Mária királyné férjéhez, Zsigmondhoz
Mária Terézia haláláról
Nádasdy Ferenc hadi vezérről
Nem kímíl meg senkit halál
Orczy László úrhoz
Orczy Lőrinc generális úrról. (Orczy felett Márs...)
Orczy Lőrinc halálára
Orczy Lőrinchez. (Melly a rómaiak s görögök...)
Panaszos indulat
Pyber Benedek úrhoz
Pyber Ferenc halálára
Ráday Gedeon úrhoz
Révai Miklós úrhoz
Soros jambus
Szabolcs vármegye ünnepére
Sz. Jóbi Szabó László úrhoz
Születésem napjára
Társaságkötés
Velence- és Rómáról
Verseghy Ferenc úrhoz
Virág Benedekhez
Virt. (Sem falu Virt...)
Virthez. (Szép vóltál fiatalb lévén...)
Virthez. (Zöld bársonyos dombok...)
Virttől búcsúvétel

Nagyobb elbeszélő költemény
A komáromi föld-indúlásról

Drámai költemények
Dafnis
Zrínyi Szigetváránál


Révai Miklós versei

Révai Miklós. Császár Elemértől

A hazatért magyar koronának öröm ünnepére
A kikeletről
A kincsről
A Kupidóról
A lantjáról
A lélek halhatatlansága
A magyar öltözet és nyelv állandó fennmaradásáért
A meghűlt szeretet
A morgók ellen
A szebb tudományoknak innepes örömnapjára
A szépekről
A szerelem énekesihez
A szökevény Kupidó
Baróti Szabó Dávid úrnak
Berents Keresztyénnek
Bolla Mártonnak
Futó gondolat
Haláltól nem rettegő nagy lélek
Haragos embertől való irtózás
Hazafiúi érzés, új esztendő alkalmatosságával
Horatius II. éneke az Epodos nevű könyvből
Kupidó éneket kér a költőtől
Luca szépsége
Magam képe
Magát bátorító nagy szív
Mikor Bessenyei György a római egyház vallására állott
Molnár János úrnak
[Orczy Lőrinc hamvainak]
Orosz Zsigmond halálakor
Örömnap, mellyen a fő tudományok Budára általköltözködtek
Pálffy Leopoldína grófkisasszony halálakor
Rózsavirágon megilletődött szeretők
Szerető kívánság
Szomorú indulat
Tartózkodás
Tóth Farkas úrnak


Függelék

Sylvester János: Az magyar nípnek, ki ezt olvassa
Szenci Molnár Albert: [Vigasztaló]
Szenci Száki János: [Komáromi Csipkés Györgyhöz]
Szentkirályi Sámuel: [Az édes hazáról]
Molnár János: [Babilon városáról]
Molnár János: Barátságos ajándék
Molnár János: Horatiusból
Molnár János: Ovidíusból
Molnár János: Propertiusból
Kalmár György: Istennek segítségül hívása
Birsi Ferenc: Barkóczy Ferenc úrnak
Ráday Gedeon: [Alólirások]
Baróti Szabó Dávid: Beteg


Jegyzetek

A deákos iskola
Rájnis József versei
Baróti Szabó Dávid versei
Révai Miklós versei



Bevezető

Deákos költők, deákos iskola neve alatt foglalja össze irodalomtörténetünk azokat az írókat, akik a XVIII. század utolsó negyedében klasszikus, görög- római versformákban írtak magyar költeményeket. Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedében indult fejlődésnek ez a költői irány is, mikor a hatvan év óta szunnyadó nemzeti közérzés újra fölébredt s munkára késztette nemzetünknek műveltség iránt fogékony elemét. Tanult, olvasott, világlátott férfiaink megértették vagy megérezték, hogy tudományban és kultúrában elmaradt nemzetünk kiművelésére a leghatásosabb eszköz az irodalom, s mivel a Rákóczi-szabadságharc lezajlása óta élő, virágzó magyar irodalom nem volt, ennek megteremtését tartották legfontosabb föladatuknak. Így, inkább a cél tudatától, mint ihlettől ösztönözve, a XVIII. század hetvenes éveiben egy egész írósereg vette művelésbe költészetünknek parlagon heverő mezejét. Tanultságuk nagyobb volt, mint költői tehetségük, ismereteikre támaszkodtak inkább, mint az alkotó képzelet munkájára. Ennek hatásaként költészetüket az eredetiség kisebb foka jellemzi, s csak fokozatosan emelkednek ki a tudatos vagy öntudatlan utánzásból, míg végül egy részük, akiket a természet gazdagabb költői érrel áldott meg, a művészet tisztább régiójába is följut.

...


×