CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ, INDOKLÁS |
Tartalom
Előszó
I. fejezet: A kódexirodalom kora
1. Az első magyar bibliafordítás
2. A második magyar bibliafordítás
3. Fordítástöredékek
Összefoglalás
II. fejezet: Reformáció és ellenreformáció
1. Komjáthy Benedektől Káldi Györgyig
2. Káldi Györgytől Tárkányi Béláig
3. Tárkányi Béla és a XIX. századi bibliafordítások
III. fejezet: A magyar biblia sorsa a XX. század első felében
1. Katolikus bibliafordítások
2. A XX. század katolikus zsoltárfordításai
3. A XX. század protestáns bibliafordításai
Mellékletek
1. Kiegészítések a Káldi György bibliafordításával kapcsolatos kutatásokhoz
2. Arator és Káldi nyilatkozatai a fordításról
3. Káldi György bibliafordításának időrendje
4. Káldi György Károlyiról
5. Felhasznált forrásmunkák
6. Párhuzamos szövegidézetek az evangéliumokból
Előszó
Sajnálatos, hogy a modern ember elhanyagolja a Biblia olvasását. Ebben
közrejátszottak politikai, filozófiai, ideológiai áramlatok, a magyar
vallásos könyv kiadásának időszakosan mostoha körülményei, amelyek azon
igyekeztek, hogy elfordítsák az embereket a természetfelettitől. Ez a
tanulmány végigkíséri a "magyar biblia" útját a kéziratos fordításokon
kezdve, egészen 1957-ig. Ezzel a témakörrel mindeddig kevesen foglalkoztak,
és ezek között is elenyésző számban voltak a katolikusok.
Arra törekedtem, hogy tárgyilagosan vizsgáljam a kérdést, és az irodalom-
történet egyes szakaszait tanulmányozva, összegyűjtsem a Biblia magyar
fordításainak történeti adatait.
Budapest, 1957. február
Székely Tibor
Indoklás
2008 a Biblia éve. Szerencsére ma már bárki vásárolhat magának bibliát,
felekezet és stílus szerint számos változat van forgalomban. Ötven évvel
ezelőtt, egyetemistaként engem is megfogott a biblia: héberül, arámiul,
görögül, latinul, magyarul számos kiadást ismertem meg az egyetemi
könyvtárakban. Ekkor bukkantam rá a Budapesti Egyetemi Könyvtárban Káldi
György bibliafordításának kéziratára, és akkoriban juthattak hozzá a
szerencsésebbek Békés Gellért és Dallos Patrik jelenkori beszélt magyar
nyelven fogalmazott Újszövetségi szentírásához.
Összehasonlítva Káldi György fordításának nyelvezetét az általam forgatott
Szent István Társulati ötkötetes kiadás és a Békés-Dallos kiadáséval,
elhatároztam, hogy irodalomtörténeti kutatást kezdek az elmúlt századok
magyarnyelvű bibliafordításainak megismerésére.
Úgy találtam, hogy a XIX. század második felében és a XX. sz. elején számos
neves irodalomtörténész és nyelvész mutatott érdeklődést a bibliafordítások
iránt. Fiatalos hévvel hozzáláttam a szakirodalom feltárásához, és egy
disszertációnyi dolgozat elkészítéséhez.
Azután életpályám másfelé vett fordulatot, de az irodalomtörténeti
tanulmány történettudományi része összeállt, amíg a nyelvészeti része az
anyaggyűjtés állapotában maradt.
Néhány évvel ezelőtt többen, közöttük egy neves közíró is, felújították a
témát, de számottevő összefoglaló munka nem született.
Most a Biblia éve kapcsán leporoltam régi tanulmányom kéziratát, és
elolvastam. Úgy találtam, hogy annak idején amikor az irodalom pártossága
napirenden volt - én is kissé elfogultan, felekezeti szemlélettel
fogalmaztam. Az idő azonban bölcsebbé teszi az embert, elhatároztam,
hogy a fogalmazás stílusát kissé átsimogatom, és a dolgozatot "közhírré"
teszem a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából.
Magamat az olvasó jóindulatába ajánlom.
Budapest, 2008. október
Székely Tibor