Tétel adatlapja
CÍMLAP
Székely Tibor
A magyar bibliafordítások történetéből

TARTALOM, ELŐSZÓ, INDOKLÁS



Tartalom

Előszó

I. fejezet: A kódexirodalom kora
1. Az első magyar bibliafordítás
2. A második magyar bibliafordítás
3. Fordítástöredékek
Összefoglalás

II. fejezet: Reformáció és ellenreformáció
1. Komjáthy Benedektől Káldi Györgyig
2. Káldi Györgytől Tárkányi Béláig
3. Tárkányi Béla és a XIX. századi bibliafordítások

III. fejezet: A magyar biblia sorsa a XX. század első felében
1. Katolikus bibliafordítások
2. A XX. század katolikus zsoltárfordításai
3. A XX. század protestáns bibliafordításai

Mellékletek
1. Kiegészítések a Káldi György bibliafordításával kapcsolatos kutatásokhoz
2. Arator és Káldi nyilatkozatai a fordításról
3. Káldi György bibliafordításának időrendje
4. Káldi György Károlyiról
5. Felhasznált forrásmunkák
6. Párhuzamos szövegidézetek az evangéliumokból



Előszó

Sajnálatos, hogy a modern ember elhanyagolja a Biblia olvasását. Ebben közrejátszottak politikai, filozófiai, ideológiai áramlatok, a magyar vallásos könyv kiadásának időszakosan mostoha körülményei, amelyek azon igyekeztek, hogy elfordítsák az embereket a természetfelettitől. Ez a tanulmány végigkíséri a "magyar biblia" útját a kéziratos fordításokon kezdve, egészen 1957-ig. Ezzel a témakörrel mindeddig kevesen foglalkoztak, és ezek között is elenyésző számban voltak a katolikusok.

Arra törekedtem, hogy tárgyilagosan vizsgáljam a kérdést, és az irodalom- történet egyes szakaszait tanulmányozva, összegyűjtsem a Biblia magyar fordításainak történeti adatait.

Budapest, 1957. február
Székely Tibor



Indoklás

2008 a Biblia éve. Szerencsére ma már bárki vásárolhat magának bibliát, felekezet és stílus szerint számos változat van forgalomban. Ötven évvel ezelőtt, egyetemistaként engem is megfogott a biblia: héberül, arámiul, görögül, latinul, magyarul számos kiadást ismertem meg az egyetemi könyvtárakban. Ekkor bukkantam rá a Budapesti Egyetemi Könyvtárban Káldi György bibliafordításának kéziratára, és akkoriban juthattak hozzá a szerencsésebbek Békés Gellért és Dallos Patrik jelenkori beszélt magyar nyelven fogalmazott Újszövetségi szentírásához.

Összehasonlítva Káldi György fordításának nyelvezetét az általam forgatott Szent István Társulati ötkötetes kiadás és a Békés-Dallos kiadáséval, elhatároztam, hogy irodalomtörténeti kutatást kezdek az elmúlt századok magyarnyelvű bibliafordításainak megismerésére.

Úgy találtam, hogy a XIX. század második felében és a XX. sz. elején számos neves irodalomtörténész és nyelvész mutatott érdeklődést a bibliafordítások iránt. Fiatalos hévvel hozzáláttam a szakirodalom feltárásához, és egy disszertációnyi dolgozat elkészítéséhez.

Azután életpályám másfelé vett fordulatot, de az irodalomtörténeti tanulmány történettudományi része összeállt, amíg a nyelvészeti része az anyaggyűjtés állapotában maradt.

Néhány évvel ezelőtt többen, közöttük egy neves közíró is, felújították a témát, de számottevő összefoglaló munka nem született.

Most a Biblia éve kapcsán leporoltam régi tanulmányom kéziratát, és elolvastam. Úgy találtam, hogy annak idején – amikor az irodalom pártossága napirenden volt - én is kissé elfogultan, felekezeti szemlélettel fogalmaztam. Az idő azonban bölcsebbé teszi az embert, elhatároztam, hogy a fogalmazás stílusát kissé átsimogatom, és a dolgozatot "közhírré" teszem a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából.

Magamat az olvasó jóindulatába ajánlom.

Budapest, 2008. október
Székely Tibor


×